ANDAXÍNHÁZ: TEMENOI
- Bemutató -
Október 4.,5. 20.00 óra
MU Színház
ANDAXÍNHÁZ: TEMENOI
- Színház-kiállítótér -
"Temenoi: bekerített szent területek – melyek a hétköznapok hajszájában egy védett helyet biztosítanak. A térből elhatárolt, minden profántól mentes, csak tisztán emberinek megőrzött helyek, olyan időoázisok, amelyekben az ember olyasvalamit tesz, ami nem szükséges a hétköznapokhoz, hanem tisztán az ő autonóm elhatározásából történik.
Ezek a 10 percek egy helyet alkotnak, ahol az ember autonóm lénye megerősödhet. Csukott szemmel – belső világba pillantás lehetősége, utazás kintről befelé. Élő emberi „benső” kutatás, szándékosan belépve a belső időbe és térbe.
Miért szakadt el az ember saját belső világától, miért kapaszkodik görcsösen a külvilágba, amelytől nem sok jót remélhet?
Mi történne, ha hirtelen mindent elfelejtenénk, amit a külvilágról tudunk?
Mi történne, ha elkezdenénk új dolgokat látni, hallani, tapintani és ízlelni?
Átélésünk nem egységes, hanem kettéhasadt: külső és belső világot láttat velünk. A dolgok állása szerint mindkettőtől el vagyunk idegenedve, de a külsőről talán egy kicsit többet tudunk, mint a belsőről. Társadalmilag úgy vagyunk idomítva, hogy normálisnak tartsuk, ha valaki teljesen elmerül a külső időben és térben. Ha viszont a belső térben és időben merül el, azt devianciának vesszük, sőt bizonyos értelemben szégyennek tekintjük.
Aki belép ebbe a világba, azt fogja tapasztalni, hogy utazik valahová, mintha egyre „beljebb” menne, mintha visszafelé haladna, vissza az emberiség múltjába, sőt azon is túl, az állati, növényi, ásványi létbe.
Az igazi ép észhez szükségeltetik a normális ego feladása, azé a hamis én-é, amelyik tökéletesen alkalmazkodott a mi elidegenedett társadalmi valóságunkhoz.
Tízperces utazás
A felfedező elhagyja a profán terét, és utazik a kegyhely szent terébe.
Egy mindennapos hely angyali szférává alakulása.
Az ember ”kilép magából” az észlelésben.
Az észlelésében megkísérli a világgal való egység újbóli megteremtését.
Zajzene négy különböző személyiség-vázlatra.
Önzaj, ahol a legapróbb zajok is hallhatóvá válnak.
A fej telítve van gondolatokkal, és a gondolatok olyan zajt keltenek, hogy nem hallani és látni tőlük.
Az érzések hangoltsága megteremti saját alapját. Kibontakozik egy hullám, aztán elül.
Aztán közös hullámhosszra akadnak, hangulatokra, melyekre ráhangolódhatnak. Új áramlás keletkezik, amely egyre több alkotórészt ragad magával."
(Zsalakovics Anikó)
Alkotók: Grecsó Zoltán, Juhász András, Juhász Kristóf, Lajkó Bence, Maday Tímea Kinga, Mindák Gergő, Orosz Helga, Sőrés Zsolt a. k. a. Ahad, Zsalakovics Anikó
Előadók: Grecsó Zoltán, Juhász András, Lajkó Bence, Maday Tímea Kinga, Mindák Gergő, Orosz Helga.
rendezőasszisztens: Czveiber Barbara
- Bemutató -
Október 4.,5. 20.00 óra
MU Színház
ANDAXÍNHÁZ: TEMENOI
- Színház-kiállítótér -
"Temenoi: bekerített szent területek – melyek a hétköznapok hajszájában egy védett helyet biztosítanak. A térből elhatárolt, minden profántól mentes, csak tisztán emberinek megőrzött helyek, olyan időoázisok, amelyekben az ember olyasvalamit tesz, ami nem szükséges a hétköznapokhoz, hanem tisztán az ő autonóm elhatározásából történik.
Ezek a 10 percek egy helyet alkotnak, ahol az ember autonóm lénye megerősödhet. Csukott szemmel – belső világba pillantás lehetősége, utazás kintről befelé. Élő emberi „benső” kutatás, szándékosan belépve a belső időbe és térbe.
Miért szakadt el az ember saját belső világától, miért kapaszkodik görcsösen a külvilágba, amelytől nem sok jót remélhet?
Mi történne, ha hirtelen mindent elfelejtenénk, amit a külvilágról tudunk?
Mi történne, ha elkezdenénk új dolgokat látni, hallani, tapintani és ízlelni?
Átélésünk nem egységes, hanem kettéhasadt: külső és belső világot láttat velünk. A dolgok állása szerint mindkettőtől el vagyunk idegenedve, de a külsőről talán egy kicsit többet tudunk, mint a belsőről. Társadalmilag úgy vagyunk idomítva, hogy normálisnak tartsuk, ha valaki teljesen elmerül a külső időben és térben. Ha viszont a belső térben és időben merül el, azt devianciának vesszük, sőt bizonyos értelemben szégyennek tekintjük.
Aki belép ebbe a világba, azt fogja tapasztalni, hogy utazik valahová, mintha egyre „beljebb” menne, mintha visszafelé haladna, vissza az emberiség múltjába, sőt azon is túl, az állati, növényi, ásványi létbe.
Az igazi ép észhez szükségeltetik a normális ego feladása, azé a hamis én-é, amelyik tökéletesen alkalmazkodott a mi elidegenedett társadalmi valóságunkhoz.
Tízperces utazás
A felfedező elhagyja a profán terét, és utazik a kegyhely szent terébe.
Egy mindennapos hely angyali szférává alakulása.
Az ember ”kilép magából” az észlelésben.
Az észlelésében megkísérli a világgal való egység újbóli megteremtését.
Zajzene négy különböző személyiség-vázlatra.
Önzaj, ahol a legapróbb zajok is hallhatóvá válnak.
A fej telítve van gondolatokkal, és a gondolatok olyan zajt keltenek, hogy nem hallani és látni tőlük.
Az érzések hangoltsága megteremti saját alapját. Kibontakozik egy hullám, aztán elül.
Aztán közös hullámhosszra akadnak, hangulatokra, melyekre ráhangolódhatnak. Új áramlás keletkezik, amely egyre több alkotórészt ragad magával."
(Zsalakovics Anikó)
Alkotók: Grecsó Zoltán, Juhász András, Juhász Kristóf, Lajkó Bence, Maday Tímea Kinga, Mindák Gergő, Orosz Helga, Sőrés Zsolt a. k. a. Ahad, Zsalakovics Anikó
Előadók: Grecsó Zoltán, Juhász András, Lajkó Bence, Maday Tímea Kinga, Mindák Gergő, Orosz Helga.
rendezőasszisztens: Czveiber Barbara
Megjegyzések
Megjegyzés küldése