2009. május 1., péntek

2nd RELATIVE (CROSS)HEARINGS FEST & BEN PATTERSON'S 75th BIRTHDAY PARTY AT THE ARTUS STUDIO, MAY 30-31, 2009! & EXHIBITION OF JÓZSEF JUHÁSZ R.




Ben Patterson 75. születésnapi partiját Budapesten az Artus Stúdióban tartjuk a 2. Relatív (Át)Hallások Nemzetközi Független Kortárs Zenei Találkozón 2009. május 31-én!

Mindenkit szeretettel várunk!



We celebrate Ben Patterson's 75th Birthday Party at the Artus Studio on the 2nd Relative (Cross)Hearings International Independent Contemporary Music Meeting on 31st May, 2009!

Welcome everybody!


.......................................................................................................................................





2. RELATÍV (ÁT)HALLÁSOK NEMZETKÖZI FÜGGETLEN KORTÁRS ZENEI TALÁLKOZÓ
Artus Stúdió, 2009. május 30-31. 18:00

*

*

Program

I. nap

május 30., szombat 18:00-tól

1. Megnyitó

Artus Galéria

BINAURA /Nagy Ágoston – Samu Bence/(H)
Színházterem
– Megnyitó rövidfilm: BERBERIAN SOUND STUDIO /rendező: Peter Strickland, szereplők: The Bohman Brothers, narrátor: George Slobodzian/ (CAN/H/UK)

2. MILAN ADAMČIAK – JUHÁSZ R. JÓZSEF (SK)

3. PROCESS – LABORATORY OF INTUITION + DÓRA ATTILA /Michał Dymny – Rafał Drewniany – Rafał Mazur/ (H/PL)

4. MICHAEL FISCHER – KEN OKAMI (A/J)

5. URAMICHI MEETS ISHII JUNYA /Ebina „Joko” Hajime – Masuda „Despera” Keisuke – Yoshida „Sugo” Takayoshi/ (J)

6. DESERT CHAOS zene/zörej & parti /Bozsogi Adrienn – Hammer Zsolt – Jávorka Ádám – Németh Szabolcs – Sipos Levente – Varga Zsolt + VJ-k: Kelencz Attila – Varga Buda/ (H)

*

*
II. nap

május 31., vasárnap 18:00-tól


Színházterem

1. T:T: aHangOka /Tabbouch Linda – Turcsány Villő/ (H)

2. BARTHA KRISZTIÁN – OLI MAYNE – VARGA ZSOLT FESZTIVÁLTRIÓ (H/UK)

3. BEN PATTERSON: A FLUXUS ARANYKORA, 1960-1964 - ELŐADÁS ILLUSZTRÁCIÓKKAL (D/USA)


4. ABSTRACT MONARCHY TRIO /Ahad a.k.a. Sőrés Zsolt – Franz Hautzinger – Kovács Zsolt/ (A/H)

5. Az INTIMACY & DISTANCE RADIÓMŰVÉSZETI FESZTIVÁL utolsó élő audiovizuális közvetítése az Artus
Stúdióból. A 10., befejező live act munkacíme: „ENERGIA”
A közvetítés helyszínei és a résztvevő rádiók: Budapest (Tilos Rádió
) – Lisszabon (Rádió Zero) – Tbiliszi (Radio Green Wave).
Közreműködő művészek: Ahad/én a.k.a. Tóth Pál
(élőben az Artusból) – Luis Antero/Pedro Lopes/Paulo Raposo/Ricardo Reis/Carlos Santos – Mamuka Japharidze (élő videoközvetítéssel Tbilisziből)/Dj Tano

Artus Galéria

6. DESERT CHAOS zene/zörej & parti /Bozsogi Adrienn – Hammer Zsolt – Jávorka Ádám – Németh Szabolcs – Sipos Levente – Varga Zsolt + VJ-k: Kelencz Attila – Varga Buda/ (H)





Psychedelic Fuzz
nyitott alkotóműhely a japán Uramichi együttessel és Ishii Junyával május 30-31-én 12:00-16:00 között! A belépés díjtalan! Jelentkezés május 29-ig: info@artus.hu ill. (tel.: +36-1) 204-3755



A Binaura interaktív audiovizuális installációja a fesztivál ideje alatt végig megtekinthető az Artus Galériában!




2. Relatív (Át)Hallások Nemzetközi Független Kortárs Zenei Találkozó az
Artus Stúdióban

- Budapest, 2009. május 30-31. -
http://www.artus.hu/




A Relatív (Át)Hallások Kortárs Zenei Találkozó olyan autonóm kulturális terület, ahol az elmúlt évtizedekben a tengerentúli és európai zenekultúrát nagymértékben meghatározó experimentális, underground zene azon alkotói, előadói, konceptuális művészei, hangdizájnerei lépnek fel, akiknek alkotómunkája egyszerre az autentikus és a legmodernebb zenei tapasztalatokon, a konkrét zenén, a minimalizmuson, a zörejzenén és az új médiumok kreatív használatán alapulnak.


Részletes program
$
I. nap: május 30., szombat 18:00-tól

$
1. Megnyitó
- a Binaura audiovizuális installációjával (Artus Galéria) /Nagy Ágoston - Samu Bence/(H)
A Binaura két olyan ember együttműködése, akik az élet szónikus és vizuális megközelítésein dolgoznak. Munkáik alapját a performansz, az installáció és az új média jelenti.

$
Színházterem

- Megnyitó rövidfilm: Berberian Sound Studio /rendező: Peter Strickland, szereplők: The Bohman Brothers, narrátor: George Slobodzian/ (CAN/H/UK)

Igazi ritkaságnak számító archív felvétel az 1973-ban bezárt legendás hangstúdióról, ahol több oktató- és dokumentumfilm hanganyaga készült (az LSD-fogyasztásról ill. az autóvezetés veszélyeiről, az ipari gépek használatáról stb.), valamint ahol az ott dolgozó kreatív és úttörő zajművészek horror-, zombie- és fantasztikus filmek sokaságához alkottak hangeffektusokat. Az idei Berlinálén a legjobb hangtervezésért járó díját elnyert mű, a Varga Katalin rendezőjének, a The Sonic Catering Band ételzenei együttes alapítójának, az egykori Peripheral Conserve experimentális zenei kiadó vezetőjének a filmje az angol elektroakusztikus improvizatív zene legkomolyabb bohócaival, a Morphogenesisből is ismert Adam valamint Jonathan Bohmannal!

$
A non-konvencionális zenei brikolőr, hangszerépítő, vizuális művész, író, muzikológus, gyűjtő, a szlovák experimentális művészet és zene (kultikus) klasszikusa, Milan Adamčiak a performanszművész, költő és szintúgy brikolőr Juhász R. Józseffel játszik akusztikus koncertet Juhász saját építésű, interaktív hanginstallációin (melyek a gramofon és a varrógép összeházasításából születtek) T. A. Edisonnak az 1890-es években készült filmjeivel kísérve.

$
3. PROCESS - Laboratory of Intuition + Dóra Attila /Michał Dymny - Rafał Drewniany - Rafał Mazur/ (H/PL)
Az „intuíció laboratóriumát” Rafał Mazur akusztikus basszusgitáros hozta létre 2004-ben. A trióval (amelynek másik két tagja, Dymny és Drewniany gitáron ill. „laptopon” játszik) Mazur Az együttes mint rendszer – kollektív improvizáció című interaktív előadásával összhangban az ún. „szabadimprovizáció” nyelvek közöttiségét, a rögtönzött alkotás törvényszerűségeit kívánja az élő előadás során vizsgálni. Dóra Attila pedig, aki a lengyel muzsikusokkal más együttesekben is dolgozik, néhány éve a projekt vendégművésze; így a PROCESS vele együtt már a második (folyamatművészeti) „kiadásának” egyik magyarországi állomásaként jegyzi a fesztiválon való fellépését.

$
Ken Okami (fény-zaj hangerőszabályzó rendszer) és Michael Fischer (szaxofon és visszacsatolás, hang) koncert-performanszára először a legendás kyotói Urbanguildben került sor, ahol egy nagyobb együttessel thereminek, fuvola és fluoreszkáló fények, egyszerű lámpák segítségével hozták létre azt az összetett visszacsatolást, amelynek megteremtése és az azzal való játék élő előadásaik meghatározó része azóta is. Azóta duóban ill. kvartettben (John Edwards bőgőssel és Ikko Taniuchi festővel) már több nagyobb fesztiválon is felléptek. A zaj-fény révén fejlesztett hangszerekre és a body artra összpontosító Okami, aki saját bevallása szerint ismeretlen helyeken szerzett benyomásoktól, tájaktól, épületektől és egyszerű tárgyaktól inspirálódik, objektjeit pedig kukan-onnak nevezi (a japán kifejezés a vizuális művészet, a hang és a „sajátos atmoszféra” együttesét jelenti), először jár hazánkban. Az európai szabadimprovizátorok között jól ismert hegedűs, szaxofonos és rádióművész Fischer 1999 óta foglalkozik a visszacsatolás generálta hangstruktúrákkal, a „stúdióval mint hangszerrel” és interdiszciplináris művészettel.

$
5. Uramichi meets Ishii Junya /Ebina "Joko" Hajime - Masuda "Despera" Keisuke - Yoshida "Sugo" Takayoshi/ (J)
Az Uramichi zenekar (amelynek neve a The Velvet Underground Sister Ray című dalának japánra fordított szövegéből származik) Tokió Ikebukuro nevű negyedében alakult, ahol első koncertjeit is adta 2003-ban. Az alapító Masuda „Despera” Keisuke (gitár, ének) scum-punk muzsikája Yoshida „Sugo” Takayoshi (gitár) és Ebina „Joko” Hajime (dob) csatlakozásával fokozatosan a The Velvet Underground-, a Spacemen 3, majd az Acid Mothers Temple-féle pszichedélia irányába változott, miközben stílusukra máig a legnagyobb hatást az 1970-es évek japán kultzenekara, a Les Rallizes Dénudés tette. Az Uramichi zenéje ma a pszichedelikus rock, a csilingelő ambient és az érdes-hangos zajzene világa közötti vékony és gazdag területet járja be. Első kislemezük egy 2006-os koncertfelvétel, a Live At Koenji 20000V, amelynek megjelenését követően Keisuke újabb nemzetközi zenei tapasztalatokat szerezve saját triójának koncertjein is mind több teret enged a kollektív improvizációnak. A trió első Japán határain túli, legendás koncertje az amerikai Rhode Island-beli Providence városában volt, amely fellépés hanganyaga lett második megjelentett lemezük, a 2007-es Live At The Vanishing Point, amit azóta több lemez követett. A fesztiválon Ishii Junya előadóművésszel lépnek fel, részben egy külön erre az alkalomra született produkcióval.

$
6. Desert Chaos zene/zörej & parti /Bozsogi Adrienn - Hammer Zsolt - Jávorka Ádám - Németh Szabolcs - Sipos Levente - Varga Zsolt + VJ-k: Kelencz Attila - Varga Buda/ (H)
A Place Moscow tagjaiból, kortárs színházi zeneszerző-előadókból, professzionális muzsikusokból, hangmérnökökből és VJ-kből álló formáció „igényes partizenéjével”, sokrétű rock- és zörejimprovizációival már a tavalyi Relatív (Át)Hallásokon is nagy sikert aratott (akkor még trióként). A Desert Chaos „elektroakusztikus koncert és vetítés a jó hangulathoz”, az együttzenélés igazi öröme!

II. nap: május 31., vasárnap 18:00-tól
$
Színházterem
1. T:T: aHangOka /Tabbouch Linda - Turcsány Villő/ (H)
A T:T fúvós- és húros hangszereken és hangszálakon megszólaló előadását két olyan művésznő jegyzi, akik a képző-és az iparművészet területén is alkotnak; közös hangkísérleteiket 1997 óta fejlesztik. Hangszereik: a fuvola (Turcsány Villő) és a basszusgitár, elektronika (Tabbouch Linda). Mindketten klasszikus zenei tanulmányokat végeztek és jelenleg performanszokat terveznek együtt: a két nő hangszeres és énekhang-párbeszédeinek variációi az előadás során különböző mikrojelenetekké válnak.

$
2. Bartha Krisztián - Oli Mayne - Varga Zsolt Fesztiváltrió (H/UK)
A londoni, experimentális- és szabadimprovizációs zenét játszó Mayne (vibrafon és Roland SH101 szintetizátor ill. Korg Kaoss pad játékos) koncertjeire jellemző az intenzív, fizikai előadásmód. Egy sérült, régi Premier vibrafonon, a fokozatos szétbomlás melléktermékeként Mayne fantasztikus és új zümmögéseket, nyikorgásokat, csörgéseket hív elő. Koncertjei közül emlékezetes az Adam Bohmannal (tárgyak) és Jerry Wigensszel (klarinét) alkotott triója, valamint szintetizátorzenekara Thanos Chrysakisszal (elektronika) és James O'Sullivannal (szétroncsolt gitár). Az utóbbi öt évben Eddie Prévost (AMM) heti improvizációs sessionjeinek volt rendszeres résztvevője, több improvizációs est meghívottja (így az Evan Parker, Eddie Prévost és Martin Davidson által szervezett Freedom of the City Festivalé is), valamint fellépett a The Bohman Brothers által szervezett koncerteken is. Bartha Krisztián (dob) neve többeknek talán még a 2000-es évek eleji Tudósokból ismert, de tavaly láthatták őt a Relatív (Át)Hallásokon Daniel Goode zenekarának tagjaként. Varga Zsolt (szaxofon, kishangszerek) a hazai alternatív mozgásszínházi szcéna és zene egyik legkarakteresebb, különleges egyénisége. Tavaly emlékezetes koncertet adott a fesztiválon duóban Heimo Wallner "nomád" képzőművész-trombitással.

$
Ben Patterson (Pittsburgh, 1934) a radikális kortárs zenei szcéna úttörője, a Fluxus hét alapítójának egyike. 1960 óta számos koncert, kiállítás, performansz és akció résztvevője világszerte. Wiesbadenben George Maciunasszal együtt szervezte az 1962-es emlékezetes Nemzetközi Fluxus Fesztivált. A 70-es évek elején ideiglenesen visszavonult, 1988-ban azonban a Mindennapi Élet című kiállításával visszatért a művészeti életbe. Paper Piece és Variations for Double Bass című kompozícióit a Fluxus mozgalom klasszikus darabjaiként tartják számon. Talán kevesen tudják, hogy Ben volt az első amerikai, aki 1998-ban megmászta a 13. Hónap hegyet Namíbiában. E vakmerő vállalkozás közben a nagyközönség számára leleplezte a Tudatalatti Múzeumát. A Fluxus aranykora tömör előadás a Fluxus történetéről és fontosságáról, amelyet olyan Fluxusművészek megtermékenyítő és eredeti műveivel illusztrál Ben "miniatűr performanszok" formájában, mint – mások mellett – George Brecht, Dick Higgins, La Monte Young és Robert Watts. Az előadást először 2002-ben Párizsban, legutóbb pedig (2009-ben) Barcelonában és Zamorában láthatták, hallhatták. „Ben Patterson antiművészetét átszövi a zenei kontextusok és hagyományok alternatív kritikája azért, hogy tisztán lássuk a klasszikus zeneértési eszmények szocio-kulturális fenoménjeinek felbomlását és átalakulását egy érzékenyebb hangvilággá (és ezzel párhuzamosan azok összetettebb értelmezésévé is). Patterson munkáira a dramaturgiailag megtervezett, szerkesztett performanszok mellett (melyekben jellemző módon hol karmesterként vezényli a klasszikusokat, hol pedig kezében egyhúros óriás fogkefe-csellóval, amin mellesleg még vonóval is lehet játszani, elektronikusan ki is lehet hangosítani, egy tábláról Bach zenéjének tempójára törli le annak előzőleg krétával odarajzolt kottáját) jellemző a saját képzési szabályait újraértelmező, spontán sorozatok alkotása is és a humor, amely lényegét tekintve a paradoxonok elfogadására való képesség (a téridő paradoxont is beleértve).” (S. Zs.)

$
Franz Hautzinger a kortárs (negyedes) trombitajáték radikális, világhírű pionírja, az egyik legkoncepciózusabb európai újzenei együttes, a Zeitkratzer ex-tagja, aki megszámlálhatatlanul sok művésszel dolgozott már együtt Derek Baileytől, Keith Rowe-tól, John Tilburytől Otomo Yoshihidén át Luc Exig, Phill Niblockig és Christian Fenneszig, s aki „elmerülve a lassított hang mikroszkópiájában” „újra felfedezte a zenei szenzualizmust” hosszabb idő után ismét Magyarországon lép fel Sőrés Zsolttal (mélyhegedű, áramkör-átkötött- és egyedi készítésű hangszerek és hangforrások, tárgyak) és Kovács Zsolttal, a 2000 óta működő Abstract Monarchy Trióval. „Az AMT esetében az új esztétikai horizont létrejöttéről úgy lehet beszélni, mint a művész új alkotó integritásának platformjáról. A művész új identitásáról lehet beszélni, aki a súlytalanság terében mozog, amelyben az új zenei téridők teremtődnek meg, melyek a deleuze-i síkok felületeire »vetülnek rá«. Az AMT zenéje tehát olyasmi, ami túlhaladja a posztmodern aktivitások kereteit, olyasvalami, ami az ember újfajta vágyáról beszél az évezred elején. Ez a vágy »más«, mint az avantgárd progresszív mozgás iránti vágya volt, melyet később konstruktivista és konceptualista aktivitásaiban tárgyiasított. A zenei létezés új terének felfedezése és humanizálása utáni vágyról szól. Ez a vágy erősebb, mint a progresszivitás gravitációs ereje, itt az újtranszcendens mozgás utáni vágyról van szó, amely az alkotó új esztétikai integritásába vezet, egy új esztétikai térbe, mely az előző esztétikai tér konstrukcióinak fragmentumaiból jön létre, s amely vágy végül egy új alkotói potenciát kellene, hogy nyújtson, aktiválnia kell a tájékozódás képességét azon új alkotófolyamatokban, amelyekben permanens változása zajlik annak, ami azelőtt az alkotó identitás fogalmának az alapja volt. Tehát ott, ahol mind az esztétikai figurák, mind pedig a zenei téridő dimenzióinak permanens átváltozásai zajlanak. Az AMT muzsikájával tehát a zene »újalternatív terének« megtekintésére hív meg.” (Valér Miko)

$
5. Az Intimacy & Distance Radióművészeti Fesztivál - http://intimacy.o94.at/ utolsó élő audiovizuális közvetítése az Artusból.
A 10., befejező live act munkacíme:
"Energia"
A közvetítés helyszínei és a résztvevő rádiók:
Budapest (Tilos Rádio) - Lisszabon (Rádio Zero) - Tbiliszi (Radio Green Wave).
Közreműködő művészek: Ahad / én a.k.a. Tóth Pál (élőben az Artusból)- Luis Antero / Pedro Lopes / Paulo Raposo / Ricardo Reis / Carlos Santos - Mamuka Japharidze (élő videóközvetítés Tbilisziből) / Dj Tano
„A művészek és projektek a közreműködő rádióállomásokat képviselik azzal a feladattal együtt, hogy közben az összhang és az egyensúly megteremtésére koncentrálnak, amelynek centrumában a művészek és az együttműködők közötti kapcsolati folyamatok létrejötte áll. A résztvevők a kortárs rádióművészeti mozgalomra és hangszcénára jellemző változatos gyakorlati megvalósításokkal és módszerekkel ötvözik a különböző, egymástól távol eső hangi munkaháttereket. Az egyes művek sokkal inkább »mediális performanszok«, mintsem zenedarabok; olyan – szoros értelemben vett – audio és élő művek, amelyek Rádióföld egyik Geográfiai Utópiájaként jönnek létre. A művészek erre a helyzetre, egyidejűségre, erre az életre voltaképpen kifejlesztették a megoldások és értelmezések sokféleségét. A mai »live« TV-adásokhoz hasonlóan – mint amiben olyannyira gyakran hiszünk – az élő kép és audio lesz a jövő formája, ahol mindezek mint a rádió és a TV főbb jellemzői fognak fennmaradni, terv-szótáraként az effajta élő formátumoknak, szélesítve az élet jelentését és állást foglalva az audionalitás lehetőségei és gyönyörűsége mellett.” (Wolfgang Kemptner /Berlin/, az Intimacy & Distance kurátora)

$
Artus Galéria

6. Desert Chaos zene/zörej & parti /Bozsogi Adrienn - Hammer Zsolt - Jávorka Ádám - Németh Szabolcs - Sipos Levente - Varga Zsolt + VJ-k: Kelencz Attila - Varga Buda/ (H)

*
*

*

Psychedelic Fuzz címmel a japán Uramichi együttes és Ishii Junya táncos, színész által vezetett ingyenes és nyitott alkotóműhely vár minden érdeklődőt (intuitív- és nyitott, képzett muzsikusokat, táncosokat, mozgásművészeket és azokat, akik csak nézőként jönnének) május 30-31-én az Artus Stúdióban 12:00-16:00 között!
#
A Psychedelic Fuzz műhelyre 2009. május 29-ig lehet regisztrálni az info@artus.hu e-mail címen vagy a (+36-1) 204-3755 telefonszámon.
#
A Binaura interaktív audiovizuális installációja a fesztivál ideje alatt végig megtekinthető az Artus Galériában!


2nd Relative (Cross)Hearings International Independent Contemporary Music Meeting at the Artus Studio
- Budapest, 30th and 31st May, 2009 -
http://www.artus.hu



Program
1st day: 30 May, Saturday from 18:00

1. Opening with the
- audiovisual installation by
Binaura /Ágoston Nagy - Bence Samu/ (H)
at the Artus Gallery
http://www.binaura.net/

Main Space
- Opening with the short film Berberian Sound Studio /director: Peter Strickland, actors/musicians: The Bohman Brothers, narrator: George Slobodzian/ (CAN/H/UK)
http://www.soniccatering.com

2.
Milan Adamčiak - József Juhász R. (SK)
http://studioerte.com/
www.artfacts.net/index.php/pageType/artistInfo/artist/133871/lang/1

3. PROCESS - Laboratory of Intuition + Attila Dóra /Michał Dymny - Rafał Drewniany - Rafał Mazur/ (H/PL)
http://www.rafalmazur.com/
http://www.improart.eu/process_en.html
http://www.the-improvisor.com/New%20REVIEWS/2007/Process%202.html

4.
Michael Fischer - Ken Okami (A/J)
http://youtube.com/watch?v=9Ypo68Kjcqg&feature=related
http://www.wuk.at/m.fischer

5. Uramichi meets Ishii Junya
/Ebina "Joko" Hajime - Masuda "Despera" Keisuke - Yoshida "Sugo" Takayoshi/ (J)
http://www.myspace.com/uramichi
http://www.myspace.com/junyaishii

6.
Desert Chaos music/noise & party /Adrienn Bozsogi - Zsolt Hammer - Ádám Jávorka - Szabolcs Németh - Levente Sipos - Zsolt Varga + VJs: Attila Kelencz - Buda Varga/ (H)
http://desertchaos.blog.hu



2nd day: 31 May, Sunday from 18:00

Main Space
1. T:T: SoundSource /Linda Tabbouch -Villő Turcsány/ (H)
http://tvillo.blogspot.com/

2.
Krisztián Bartha - Oli Mayne - Zsolt Varga Festival Trio (H/UK)
http://www.mysapce.com/omvibraphone

3.
Ben Patterson:
The Golden Age of Fluxus, 1960-1964 – an Illustrated History (D/USA)
http://www.patsfallgraphics.com/pages/patterson.html
http://www.artnotart.com/fluxus/bpatterson--.html

4.
Abstract Monarchy Trio /Ahad a.k.a. Zsolt Sőrés -
Franz Hautzinger - Zsolt Kovács/ (A/H)
http://www.franzhautzinger.com/
http://inaplo.hu/ahad

5. The last live audio-visual broadcasting act of
Intimacy & Distance Radio Art Festival. The title of the 10th live act: "Energy"
Between
Budapest (Tilos Radio) - Lisbon (Rádio Zero) - Tbilisi (Radio Green Wave).
Contributing artists: Ahad/ én a.k.a. Pál Tóth (live performace at Artus) - Luis Antero / Pedro Lopes / Ricardo Reis / Paulo Raposo / Ricardo Reis / Carlos Santos - Mamuka Japharidze (live video broadcast from Tbilisi) / Dj Tano
http://intimacy.o94.at/

Artus Gallery
6.
Desert Chaos music/noise & party /Adrienn Bozsogi - Zsolt Hammer - Ádám Jávorka - Szabolcs Németh - Levente Sipos - Zsolt Varga + VJs: Attila Kelencz - Buda Varga / (H)
http://desertchaos.blog.hu
*
*
*
Free entry workshop for any kind and open minded and intuitive musicians and dancers, performers, actors and the audience at daytime during the festival: Uramichi trio and Ishii Junya actor and dancer's Psychedelic Fuzz Workshop at the Artus Rehearsal Room (from 12:00 to 16:00).

Registration (by email: info@artus.hu or by phone: /+36-1/ 204-3755) deadline for the Psychedelic Fuzz Workshop: 29th May, 2009!

The sound installation of Binaura can be seen also during the festival at
Artus Gallery.


Támogatók/Supported by: Artus Kortárs Művészeti Egyesület (Artus Contemporary Art Society), Goethe Institut - Budapest, The Japan Foundation, Szlovák Intézet, Para Stúdió, Szép Kilátás Egyesület, Tilos Rádió.



************************************************************************************


RELATÍV (ÁT)HALLÁSOK NEMZETKÖZI FÜGGETLEN KORTÁRS ZENEI TALÁLKOZÓ
- kurátori nyilatkozat -




"Chaos (and Fluxus) never died."
(Ahad after Hakim Bey - so long after, not just reffering to Nietzsche but also to the agents of technocracy)




A Relatív (Át)Hallások Kortárs Zenei Találkozó célja, hogy a hazai publikum megismerkedhessen korunk elmúlt bő négy évtizedének, az európai és a tengerentúli zenekultúrát nagymértékben meghatározó, Magyarországon mégis csaknem teljesen ismeretlen ún. experimentális kortárs zene reprezentatív és új alkotóival, előadóival, legfontosabb műveivel. (Gondoljunk csak bele, sem ilyen jellegű művészeti folyóirat, sem szervezet, sem pedig kiadó nem működik ma Magyarországon!) Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy bemutatkozási lehetőséget és műhelymunkát biztosítsunk a nyitott szellemű magyar zeneszerzők, hanggal foglalkozó alkotók, előadók és érdeklődők számára.
A Relatív (Át)Hallások Kortárs Zenei Találkozó közvetlen előzményének tekinthető a kilenc alkalommal (1995-2002 között) előbb az Egyetemi Színpadon, majd pedig a MU Színházban nagy sikerrel megrendezett Szünetjel Nemzetközi Experimentális Zenei Fesztivál. Az akkori anyagi és szellemi lehetőségeinket maximálisan figyelembe véve egy olyan fesztivál létrehozására törekedtünk, melynek elsődleges feladata az volt, hogy a kortárs magyar zene e jellegzetes palettáját a teljesség igénye nélkül megjelenítse, valamint a fiatal és tehetséges, kezdő hazai muzsikusok számára is alkalmat biztosítson arra, hogy nagyobb nyilvánosság előtt is bemutatkozhassanak. A rendezvény zenei tematikájának fókuszában már akkor is a kísérletező kedvű, kortárs és improvizatív zene állt. Az évek folyamán az európai kortárs zene (Angliától Svájcon, Dánián, Ausztrián és Svédországon keresztül Németországig) több meghatározó személyisége is résztvevője volt a Szünetjel Fesztiválnak. Ezzel párhuzamosan változtak a céljaink, feladataink. Az évek alatt a szervezőkben – elsősorban alkotói és teoretikusi tevékenységükből származó – felhalmozódott ismeretanyag birtokában a rendezvénysorozat koncepcióját újrafogalmaztuk, és a Szünetjel Fesztivál örökébe lépő Relatív (Át)Hallásokat már ennek az autonóm térre való törekvésnek a jegyében kívánjuk megvalósítani. Továbbra is foglalkozunk az improvizációval úgy, hogy olyan művészeket látunk vendégül, akik az improvizációs nyelvet is felhasználva hoznak létre konceptuálisabb zeneművészeti produkciókat. E művészek alkotómunkája a legmodernebb zenei tapasztalatokon, a konkrét zenén, a minimalizmuson, a konceptuális látásmódon és az új médiumok kreatív használatán alapulnak. Ezen szemléletmódokon alapuló alkotói magatartások, látásmódok, a művészetről való friss, tabu- és öncenzúra mentes, adekvát gondolkodás általában – szándékaink szerint – kifejezetten inspiráló hatással lehetnek a hazai zeneművészeti életre. Az experimentális kortárs zene működése és alkotói attitűdje rendhagyónak tekinthető több szempontból is. Egyrészt túlmutat a kelet-európai kulturális gondolkodás számára paradigmatikusnak tekintett Berg-Webern-Schönberg-Stockhausen-tengely által meghatározott kortárs zenei folyamatokon. Másrészt az az évtizedek alatt kialakult infrastrukturális környezet (lemezkiadók, folyóiratok, koncerttermek), amelyek adekvát megnyilvánulási lehetőséget biztosítottak az új zenei gondolatok számára, ebben a régióban ismeretlenek voltak a rendszerváltozásig. Mindemellett az experimentális kortárs zene lényegileg változtatott az európai zenekultúra kompozíciós és előadói berögződésein. Végigtekintve a 20. század zenetörténetén, ezen új zenei gyakorlat egyik legfontosabb állomásának az ötvenes évek végén az Egyesült Államokban megjelenő „új virtuozitás” tekinthető. A szalagmanipulációs zenei kísérletek ellentételezéseként létrejövő előadói attitűd középponti eleme a hangszeres játékos megváltozott viszonya a hangszeréhez és a kompozícióhoz. A képzett és az intuitív muzsikusok intenzíven kezdtek eddig nem ismert játékmódokat kialakítani instrumentumaikon, szélesítették azok felhasználási spektrumát, virágzott a grafikus notáció, az előadóművészekre egyre nagyobb rész hárult a kompozíciók megszólaltatásakor. Szintén az ötvenes évek végén alapította meg Lukas Foss az Improvisational Chamber Ensemble-t Los Angelesben. Ez volt az első olyan „nem dzsessz improvizációt” játszó zenekar, mely a rögtönzést tekintette működése meghatározó elemének, stilisztikailag azonban nem a szórakoztató zenéhez kötődött, hanem a kortárs zene addigi kísérleteinek eredményeit (új hangszínek és játéktechnikák, valamint külső hangforrások és zörejegyüttesek alkalmazása stb.) használta fel. Ennek a zenei folyamatnak fontos állomása a Fluxus mozgalom is (itt elsősorban John Cage és az amerikai minimalisták, így La Monte Young stb. munkásságára utalunk), amely lényegesen átformálta a művész-közönség viszonyt. Meg kell említenünk, hogy az Angliában a hatvanas évek óta működő AMM kamarazenekar, amely egyaránt kapcsolatot tartott fenn a Fluxussal és Stockhausennel, de Christian Wolff-fal is, koncertjei után rendszeresen szervezett beszélgetéseket a közönséggel, ahol a szoros kapcsolat hatásának köszönhetően formálódott egy, az addigiaktól eltérő művészet- és zeneesztétikai attitűd, mind az alkotói, mind a befogadói oldalon. Ebben az időszakban vált világossá, hogy az ún. szabadimprovizáció újdonsága abban áll, hogy a rögtönzés játéka nem csupán a saját valóság(a mű valóságának) modellje, hanem azon keresztül a mindenki által mindenütt tapasztalható hangokat és hangegyütteseket is megjeleníti, amelynek segítségével sajátos önálló (metanyelvet) hoz létre. Így az akusztikus hangszeres zene és a környezeti zörejek valós időben, spontán módon, de irányítottan történő megjelenítésével önálló esztétikát teremt. Ebben az esztétikában kitüntetett szempont, hogy a szabadimprovizáció elsősorban fizikailag és nem a kultúrtörténet által hat, működése során a hangokról gondolkodik, miközben azok minden elemét megvizsgálja és felhasználja – szemben az intuitív zenével, amely mindvégig a komponista irányításával és felügyeletével születő zeneműveket tekintette előadhatónak. „A kulcsszó pedig a »lehetséges«. Olyan munka ez, amely a legösszetettebb és legelbűvölőbb médiummal és médiumban folyik: határozott és önálló gondolkodású emberek intuitív válaszaival.” – írta Edwin Prévost egy, az AMM kamarazenekar történetével foglalkozó, 1996-ban publikált tanulmányában (Nincsen ártatlan hang. Ford. Szekeres Andrea. Budapest, Magyar Műhely Kiadó /Szünetjel Könyvek/, 2005, 47.). Az akusztikus és az elektroakusztikus zenével egyszerre formálódott az ún. hangzásművészet (sound art) is, amely nagymértékben támaszkodott a szeriális zenében használt permutációs- és a komputerzenében alkalmazott paraméter-technikára, valamint a hanggenerátorok alkalmazására, amelyeket mára a samplerek, a komplex osszcillátorok és a laptopok váltottak fel. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően hihetetlen virágzásnak indult a musique concrète és az ambient-minimalizmus. Ma már Európában, Amerikában és a Távol-Keleten (a London Musicians’ Collective, a francia Mètamkine, a genti és New York-i Experimental Intermedia, a berlini Tesla, a frankfurti Selektion vagy a holland Steim, a moszkvai Theremin Központ stb.) is új zenei központok működnek, amelyek a koncertzenével, a hangmanipulációval, a hang alapú interaktív multimédiával, az ún. hanginstallációval és hangi intermédiával foglakozó művészeket és alkotói csoportokat tömörítik. A Relatív (Át)Hallások Találkozón ezeket a független magyar és külföldi alkotói csoportokat, az új utakat kereső művészeket kívánjuk bemutatni, hogy az Artus Stúdió különleges, atmoszferikus adottságait sokoldalúan kihasználva mutassák be műveiket a magyar közönségnek.


Budapest, 2007 ősz


Sőrés Zsolt


Relatív (Át)hallások
művészeti vezető

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

READERS