John Butcher on Free Improvisation – John Butcher a szabadimprovizációról (1998)

John Butcher

15 Simple Statements on Free Improvisation – with Illustrations and Contradictions*

John Butcher: Asymptotic Freedom,
for feedback saxophone, snare drum, guitar & e-bow.
A response to the work of Gustav Metzger.
Self Cancellation, Install, Glasgow. 2008.
© Philip Berryhill, 2008

1. Group improvisation involves an attempt to make music that no one player could imagine. It should force the musicians beyond their own conceptions.

2. Each player should equally be able to affect the content, form and direction of the music at any moment.

3. The physicality of sound production is inescapably connected with the creation, not just the execution, of the music.

4. Free improvised music is necessarily spontaneous, but is built on a background of years of study, experiment, thought and experience.

5. There exists the possibility of trying to play a music with no history.

6. Free improvisation shows that complexity is actually very natural.

7. Contemporary music seems to operate within a continuum - from the often refreshing ideas of "sound left to be itself" to the sometimes grotesque extremes of "self expression."

 Free improvisation can operate anywhere within this. Often, most interestingly, with ambiguity - even at different points simultaneously.

8. The listeners hears the reasoning behind musical choices in real time.

9. Regular improvising means engaging with that Derek Bailey has described as a "search for whatever is endlessly variable."**

10. In most of the free improvisation I enjoy, decisions are made and techniques developed for "musical" rather than for "instrumental" reasons.

11. Improvising musicians are continually modifying their intentions in response to each other. This happens at the actual point of creation and execution – sometimes against an individual player's own preferences.

12. Tim Hodgkinson has written "Improvised music grips human beings because it is illuminated by the vivid presence of myriad possibilities that were not taken."***

13. Most performers are aware, moment by moment of only a few things they can do which will sound "right" compared to hundreds that will sound "wrong." Free improvisation is very constrained and probably shouldn't be called free improvisation. 

14. Players intuitively choose the actual music content according to the unique circumstances around each performance. The room's acoustic, the day's travel, the nature of the audience, their last few concerts, what they ate for dinner.

15. In improvisation you can hear the human beings behind the instruments. 

Notes:

* With "illustrations and contradictions" because I played a piece of improvisation, from Concert Moves whilst I read the points out. (Could be heard in Coppenhagen in October of 1998. – The Editors)

** Derek BAILEY: Improvisation: Its Nature and Practice in Music, 1992, The British Library National Sound Archive.

***Tim HODGKINSON: Migraines of a Caustic Ear. In: Resonance, Vol. 6., No. 2. (LMC, 1998)

Published in: Magyar Műhely Winter 1998 / Spring 1999, Vol. 37., No. 108-109., p. 104-5. [Hungary]

÷¤÷¤÷¤÷¤÷¤÷¤÷

John Butcher

15 egyszerű állítás a szabadimprovizációs zenéről – magyarázatokkal és ellentmondásokkal*

John Butcher solo at the Dan Flavin Gallery.
© Brittanie Shey, 2010

1. A csoportos improvizáció célja olyan zene létrehozása, amelyet önmagában egyik zenész sem tudna elképzelni. A csoportos improvizációnak arra kell késztetnie a zenészeket, hogy túllépjék saját elképzeléseiket.

2. Minden résztvevőnek bármely pillanatban egyformán képesnek kell lennie a zene tartalmának, formájának és irányának a befolyásolására.

3. A hang létrehozásának fizikalitása elengedhetetlenül kötődik nemcsak a zene előadásához, de annak megteremtéséhez is.

4. A szabadimprovizációs zene szükségszerűen spontán, de egy olyan alapra épül, amely több év tanulásból, kísérletezésből, gondolkodásból és tapasztalásból áll.

5. Lehetséges kísérletet tenni arra, hogy történelem nélküli zenét játsszunk.

6. A szabadimprovizáció azt mutatja, hogy a komplexitás valójában igen természetes.

7. A kortárs zene egyetlen kontinuumon belül működik – a "hagyjuk, hogy a hang önmaga legyen" gyakran üdítőötleteitől az "önkifejezés" néha groteszk végleteiig.

8. A hallgató a zenei választások mögötti érvelést valós időben hallja.

9. A rendszeres improvizáció olyan tevékenységet jelent, amelyet Derek Bailey a következőképpen írt le: "bárminek a kutatása, ami állandóan változik."**

10. A legtöbb szabadimprovizációban, amit élvezek, a döntések és technikák nem "instrumentális", hanem sokkal inkább "zenei" alapon születnek.

11. Az improvizáló zenészek egymással kölcsönhatásban folyamatosan változtatják intencióikat. Ez történik az alkotás és az előadás aktuális pontján – néha az egyes zenész saját preferenciái ellenében is.

12. Tim Hodgkinson azt írta, hogy "az improvizált zene azért ragadja meg az embert, mert a meg nem ragadott lehetőségek ezreinek élénk jelenléte sugárzik át rajta."***

13. A legtöbb előadó pillanatról pillanatra csak néhány olyan dolognak van tudatában, amit megtehet, hogy "jó" legyen a hangzás, százakkal szemben, amelyek "rossznak" fognak hangzani. A szabadimprovizáció nagyon kötött, és talán nem is kellene szabadimprovizációnak nevezni.

14. A zenészek intuitív módon, az egyes előadásokat jellemző egyedi körülmények szerint választják az aktuális zenei tartalmat. Ezek a körülmények: a terem akusztikája, az utazás, a közönség természete, a korábbi koncertek, és hogy mit ettek vacsorára.

15. Az improvizációban az embereket lehet hallani a hangszerek mögött.

Jegyzetek:

*"Magyarázatokkal és ellentmondásokkal", mert amíg felolvastam ezt a pontokba szedett szöveget, lejátszottam egy szabadimprovizációs darabot a Concert Movesból. (Elhangzott Koppenhágában, 1998 októberében. – A szerk.)

**Derek BAILEY: Improvisation: Its Nature and Practice in Music, 1992, The British Library National Sound Archive.

***Tim HODGKINSON: Migraines of a Caustic Ear. In:  Resonance, 6. évf., 2. sz. (1998, LMC)

Bajnai Judit fordítása

In: Magyar Műhely 1998. tél/1999. tavasz, XXXVII. évf., 108-109. sz., 105-6.

John Butcher at All Tommorow's Parties, Minehead, UK.
Curated by God Speed!, You Black Emperor.
© Sam Shepherd, 2010.

Images from http://www.johnbutcher.org.uk/