A CHAC: AZ ESŐISTEN a film mágiája: tiszta, különös és mindmáig aktuális,
elfeledett remekmű a spirituális útról. ("Magic wins the day" Carlos Castaneda)Láthatatlan Filmek Klubja EXTRA - AMI AZ EDDIGI SOROZATOKBÓL KIMARADT 2009. december 17-én 18h-kor a Ludwig Múzeumban
CHAC: AZ ESŐISTEN - CHAC: DIOS DE LA ILUVIA
http://www.imdb.com/title/
Címváltozat: Chac: The Rain God (USA) Színes mexikói-panamai film, 1974; Tzeltal nyelven és maja dialektusokban, angol felirattal. Vetítési idő: 95 perc. Aspect ratio: 1:1:85 - szélesvásznú. Hang: mono
Stáb
Produkció: Cientifilm Aurora
Producer, rendező, író: Rolando Klein
Zene: Victor Fozado, Elisabeth Waldo
Operatőr: Álex Phillips Jr., William Kaplan Jr.
Vágó: Harry Keramidas
Rendezőasszisztens: Mario Cisneros
Művészeti vezető: Jesús Durán
Executive producer: Luis García de León
Hang: William Kaplan Jr.
Szereplők
A Jós - Pablo Canché Balam
Cacique - Alonzo Méndez Ton
A Néma fiú - Sebastián Santis
Az Apa - Pedro Tiez
valamint
Antonio Castellanos
Antonio Osil
Alonso Puj
Antonio Ton
és Tzeltal falu lakói (Tenejapa, Chiapas, Mexikó)
1974 Cientifilm Aurora; restoration by Cinema Arts Lab, Angels,
Pennsylvania (2000) - a Milestone Film release
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
CHAC: AZ ESŐISTEN (1974)
"I made the film with a lot of love. I came out of it with a lot of
guilt." (Rolando Klein)
Az 1942. július 16-án a chilei Santiagóban felső-középosztálybeli
családban született, magyar nagyszülőkkel büszkélkedhető független rendező
Rolando Klein egyetlen filmje, a CHAC: DIOS DE LA ILUVIA (CHAC: AZ
ESŐISTEN) hasonlóan Werner Herzog AGUIRRE, DER ZORN GOTTES (AGUIRRE, ISTEN
HARAGJA /1972/) vagy Alejandro Jodorowsky THE HOLY MOUNTAIN (A SZENT HEGY
/1973/) című műveihez, a spirituális-szimbolikus út filmje, amelynek
alapjául a maja-kicse indiánok szent könyve, a POPOL VUH szolgált. A film,
amely a forgalmazó csődje miatt tűnt el évtizedekre, s amely az EL TOPO (A
VAKOND /1971/) mellett a kor legnézettebb mexikói kultuszfilmje volt, a
Jodorowskyra emlékeztető vallásos szimbolika mellett tiszteletadás Akira
Kuroszavának is (olyannyira, hogy az egyik színészt a stáb Toshiro
Mifunénak nevezte el). Az egyébként nem etnografikus (hanem a maja
mitológiát allegorizáló) film szimbolizmusában és szürrealizmusában a maga
különös és eredeti eszközeivel a keresztény kolonializáció hatását
vizsgálja a tradicionális maja vallásra és életre. Miközben a mexikói maja
faluban élők primitívnek tűnnek, az őslakosok nyakában hordott kereszt és
mai korunk néha-néha felbukkanó tárgyai mutatják, hogy a modern
civilizáció miként szabja meg "láthatatlanul" kikerülhetetlen
útjukat a társadalomba. A film rémült falusi vezetője és a valódi
áldozatra képes Jós közötti konfliktus a modern szkepticizmusnak és a múlt
misztikus bölcsességének az ütköztetése is: hitetlenség, gonoszság,
hataloméhség áll szemben a tiszta spiritualizmussal úgy, hogy a film
utolsó jelenete váratlan és szokatlan mélységekig vezető fordulatot hoz.
Valóban van divináció, kapcsolat a "felsőbb" világokkal vagy
minden a maga rendje szerint működik úgy, hogy arra földi halandó nem
lehet tényleges hatással? Mennyire archetipikusak a
civilizációs-pszichológiai változások: a tradíciójával önmagát igazoló hit
és évezredes tudás tisztaságának helyére mindig a hatalom akarása, mások
manipulálása lép? Létezik-e olyan valódi alkimista tevékenység, amellyel
mi tudjuk irányítani a világot (és nem pedig fordítva)?
A film a két operatőr (Álex Phillips Jr. és William Kaplan Jr.) által
létrehozott mágikus világával, mesteri, érzékeny képekben mutatja meg a
dzsungel valódi hangulatát, organikus szépségét, amelyet a kijelölt maja
út szigorú-klausztrofób vonala - az úté, amelyről tilos lelépni
- keresztez. (Ez az út szó szerint a rituális maja óvatosság egyik
terepe). A növényzet buja zöldjével szemben az aszály sújtotta falu kopott
házai és a fekete ruhába öltözött őslakosok állnak; s míg a
nyilvánvalóan zöld dzsungel gyarapszik, addig a falu szürke és sötét
marad. Rolando Klein elhatározása, hogy igazi bennszülöttekre ossza a
szerepeket professzionális színészek helyett, gondoskodott arról, hogy a
film akkor is fenntartja a valószerűséget, amikor szürreális események
történnek (mint abban a jelenetben, ahol egy bagoly hirtelen emberré, egy
törpe pappá változik). Kleinnek, aki két évet töltött együtt a forgatás
előtt a Chiapasban, Tenejapában lévő Tzeltal falu lakóival, a POPOL VUH-on
(amelynek jelentése maja nyelven: "Gyékényen ülő indián bölcsek könyve")
alapuló forgatókönyv megírásába végül sikerült bevonnia az őslakosokat is,
ezzel teremtve meg a CHAC: AZ ESŐISTEN hiteles és egyedülálló
atmoszféráját (hogy a film eredeti hangszereken megszólaltatott autentikus
és kitűnő zenéjéről ne is beszéljünk!). A szereplők játéka hiteles és
átélt; külön kiemelendő a főszereplő Pablo Canché Balam (A Jós
felejthetetlen, karizmatikus szerepében), ill. Alonzo Méndez Ton (Cacique,
a falusiak agresszív vezetője, aki elvesztette hitét az ősi rítusban) és
Sebastián Santis (a "Néma gyermek";, aki azért született így,
hogy megtartsa isten titkait és aki szavakon túli, lelki kapcsolatba kerül
a jóssal) lenyűgöző alakítása.
A súlyos szárazsággal küzdő falu lakói kétségbeesésükben egy rejtélyes,
"varázsvesszős" Jós segítségét kérik, hogy hozzon nekik esőt. A Jós,
miközben beavatja őket az ősi rítusokba, a keresők csoportját csodákkal
teli úton vezeti el a vizek anyjának a kútjához, amelynek vizét is fel
kell használni ahhoz, hogy Chactól segítséget, esőt kérjenek egy maja
szertartás keretében.
A CHAC: AZ ESŐISTEN a film mágiája: tiszta, különös és mindmáig aktuális,
elfeledett remekmű a spirituális útról.
"Magic wins the day" Carlos Castaneda)
Rolando Klein-interjú:
http://www.nativenetworks.si.
Kritika a filmről:
http://www.ejumpcut.org/
CHAC: AZ ESŐISTEN a Facebookon:
http://www.facebook.com/pages/
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
A film információs vetítés keretében kerül bemutatásra.
A filmet DVD-ről vetítjük.
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
Belépő: 600 Ft
Helyszín:
LUMÚ
LUDWIG MÚZEUM - KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Előadóterem, 1. emelet
Tel.: (06-1) 555-3444
Fax: (06-1) 555-3458
http://www.ludwigmuseum.hu
elfeledett remekmű a spirituális útról. ("Magic wins the day" Carlos Castaneda)Láthatatlan Filmek Klubja EXTRA - AMI AZ EDDIGI SOROZATOKBÓL KIMARADT 2009. december 17-én 18h-kor a Ludwig Múzeumban
CHAC: AZ ESŐISTEN - CHAC: DIOS DE LA ILUVIA
http://www.imdb.com/title/
Címváltozat: Chac: The Rain God (USA) Színes mexikói-panamai film, 1974; Tzeltal nyelven és maja dialektusokban, angol felirattal. Vetítési idő: 95 perc. Aspect ratio: 1:1:85 - szélesvásznú. Hang: mono
Stáb
Produkció: Cientifilm Aurora
Producer, rendező, író: Rolando Klein
Zene: Victor Fozado, Elisabeth Waldo
Operatőr: Álex Phillips Jr., William Kaplan Jr.
Vágó: Harry Keramidas
Rendezőasszisztens: Mario Cisneros
Művészeti vezető: Jesús Durán
Executive producer: Luis García de León
Hang: William Kaplan Jr.
Szereplők
A Jós - Pablo Canché Balam
Cacique - Alonzo Méndez Ton
A Néma fiú - Sebastián Santis
Az Apa - Pedro Tiez
valamint
Antonio Castellanos
Antonio Osil
Alonso Puj
Antonio Ton
és Tzeltal falu lakói (Tenejapa, Chiapas, Mexikó)
1974 Cientifilm Aurora; restoration by Cinema Arts Lab, Angels,
Pennsylvania (2000) - a Milestone Film release
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
CHAC: AZ ESŐISTEN (1974)
"I made the film with a lot of love. I came out of it with a lot of
guilt." (Rolando Klein)
Az 1942. július 16-án a chilei Santiagóban felső-középosztálybeli
családban született, magyar nagyszülőkkel büszkélkedhető független rendező
Rolando Klein egyetlen filmje, a CHAC: DIOS DE LA ILUVIA (CHAC: AZ
ESŐISTEN) hasonlóan Werner Herzog AGUIRRE, DER ZORN GOTTES (AGUIRRE, ISTEN
HARAGJA /1972/) vagy Alejandro Jodorowsky THE HOLY MOUNTAIN (A SZENT HEGY
/1973/) című műveihez, a spirituális-szimbolikus út filmje, amelynek
alapjául a maja-kicse indiánok szent könyve, a POPOL VUH szolgált. A film,
amely a forgalmazó csődje miatt tűnt el évtizedekre, s amely az EL TOPO (A
VAKOND /1971/) mellett a kor legnézettebb mexikói kultuszfilmje volt, a
Jodorowskyra emlékeztető vallásos szimbolika mellett tiszteletadás Akira
Kuroszavának is (olyannyira, hogy az egyik színészt a stáb Toshiro
Mifunénak nevezte el). Az egyébként nem etnografikus (hanem a maja
mitológiát allegorizáló) film szimbolizmusában és szürrealizmusában a maga
különös és eredeti eszközeivel a keresztény kolonializáció hatását
vizsgálja a tradicionális maja vallásra és életre. Miközben a mexikói maja
faluban élők primitívnek tűnnek, az őslakosok nyakában hordott kereszt és
mai korunk néha-néha felbukkanó tárgyai mutatják, hogy a modern
civilizáció miként szabja meg "láthatatlanul" kikerülhetetlen
útjukat a társadalomba. A film rémült falusi vezetője és a valódi
áldozatra képes Jós közötti konfliktus a modern szkepticizmusnak és a múlt
misztikus bölcsességének az ütköztetése is: hitetlenség, gonoszság,
hataloméhség áll szemben a tiszta spiritualizmussal úgy, hogy a film
utolsó jelenete váratlan és szokatlan mélységekig vezető fordulatot hoz.
Valóban van divináció, kapcsolat a "felsőbb" világokkal vagy
minden a maga rendje szerint működik úgy, hogy arra földi halandó nem
lehet tényleges hatással? Mennyire archetipikusak a
civilizációs-pszichológiai változások: a tradíciójával önmagát igazoló hit
és évezredes tudás tisztaságának helyére mindig a hatalom akarása, mások
manipulálása lép? Létezik-e olyan valódi alkimista tevékenység, amellyel
mi tudjuk irányítani a világot (és nem pedig fordítva)?
A film a két operatőr (Álex Phillips Jr. és William Kaplan Jr.) által
létrehozott mágikus világával, mesteri, érzékeny képekben mutatja meg a
dzsungel valódi hangulatát, organikus szépségét, amelyet a kijelölt maja
út szigorú-klausztrofób vonala - az úté, amelyről tilos lelépni
- keresztez. (Ez az út szó szerint a rituális maja óvatosság egyik
terepe). A növényzet buja zöldjével szemben az aszály sújtotta falu kopott
házai és a fekete ruhába öltözött őslakosok állnak; s míg a
nyilvánvalóan zöld dzsungel gyarapszik, addig a falu szürke és sötét
marad. Rolando Klein elhatározása, hogy igazi bennszülöttekre ossza a
szerepeket professzionális színészek helyett, gondoskodott arról, hogy a
film akkor is fenntartja a valószerűséget, amikor szürreális események
történnek (mint abban a jelenetben, ahol egy bagoly hirtelen emberré, egy
törpe pappá változik). Kleinnek, aki két évet töltött együtt a forgatás
előtt a Chiapasban, Tenejapában lévő Tzeltal falu lakóival, a POPOL VUH-on
(amelynek jelentése maja nyelven: "Gyékényen ülő indián bölcsek könyve")
alapuló forgatókönyv megírásába végül sikerült bevonnia az őslakosokat is,
ezzel teremtve meg a CHAC: AZ ESŐISTEN hiteles és egyedülálló
atmoszféráját (hogy a film eredeti hangszereken megszólaltatott autentikus
és kitűnő zenéjéről ne is beszéljünk!). A szereplők játéka hiteles és
átélt; külön kiemelendő a főszereplő Pablo Canché Balam (A Jós
felejthetetlen, karizmatikus szerepében), ill. Alonzo Méndez Ton (Cacique,
a falusiak agresszív vezetője, aki elvesztette hitét az ősi rítusban) és
Sebastián Santis (a "Néma gyermek";, aki azért született így,
hogy megtartsa isten titkait és aki szavakon túli, lelki kapcsolatba kerül
a jóssal) lenyűgöző alakítása.
A súlyos szárazsággal küzdő falu lakói kétségbeesésükben egy rejtélyes,
"varázsvesszős" Jós segítségét kérik, hogy hozzon nekik esőt. A Jós,
miközben beavatja őket az ősi rítusokba, a keresők csoportját csodákkal
teli úton vezeti el a vizek anyjának a kútjához, amelynek vizét is fel
kell használni ahhoz, hogy Chactól segítséget, esőt kérjenek egy maja
szertartás keretében.
A CHAC: AZ ESŐISTEN a film mágiája: tiszta, különös és mindmáig aktuális,
elfeledett remekmű a spirituális útról.
"Magic wins the day" Carlos Castaneda)
Rolando Klein-interjú:
http://www.nativenetworks.si.
Kritika a filmről:
http://www.ejumpcut.org/
CHAC: AZ ESŐISTEN a Facebookon:
http://www.facebook.com/pages/
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
A film információs vetítés keretében kerül bemutatásra.
A filmet DVD-ről vetítjük.
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
Belépő: 600 Ft
Helyszín:
LUMÚ
LUDWIG MÚZEUM - KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Előadóterem, 1. emelet
Tel.: (06-1) 555-3444
Fax: (06-1) 555-3458
http://www.ludwigmuseum.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése