2010. július 28., szerda

HELIKON 2010/3.: A félre-értelmezett futurizmus / Il futurismo mal-interpretato / Futurism Mis-Interpreted


A KÖTET SZEPTEMBER KÖZEPÉTŐL LESZ KAPHATÓ A BOLTOKBAN!


A portrait of Filippo Tommaso Marinetti (Alexandria, Egypt, December 22, 1876 – Bellagio, Italy, December 2, 1944)

A félre-értelmezett futurizmus 

Általában már ismeretesek a futurizmus fellépésének főbb mozzanatai, kiáltványai, radikális programpontjai, radikális retorikája, és egyre ismertebbek a futurizmus radikális utópiájának alapelképzelései, főbb céljai és komponensei. Így történelmi távlatban már kézenfekvő lehet számunkra, hogy a korban fennálló, intézményesült kulturális, egzisztenciális, anyagi érdekek és értékrendek brutális retorikai megtámadása a fennálló intézményrendszer totális ellenállásába ütközött. Mivel ez az ellenállás - az intézményes érdekek hosszú távú fennállása okán - hosszan fennmaradt, nyilvánvalónak tekinthető, hogy a futurizmus programjának és virulens irodalmi-művészeti tevékenységének évtizedei alatt az irányzat általános, illetve esetenként sajátos diszkreditálása releváns kulturálpolitikai érdek volt, amely egyben az intézményesült hatalmi érdekek közé is tartozott. Következett ez abból is, hogy az európai kultúrában, közelebbről a századelő irodalmi-művészeti forrongásai között a futurizmus az első valóban totális, globális, átfogó és a művészeti élet valamennyi területére, sőt a politikára és az ideológiára is kiterjedő irányzat, amely totalitárius impulzust és globális ideológiát nyújtott.
A fennálló kulturális intézményrendszer szemszögéből veszélyesnek ígérkezett az is, hogy a futurista program - és mindjárt az első kiáltvány is - nem pusztán egyszeri intézményes esztétikai-politikai hatalomátvételt célzott meg, hanem a megújulás szükségességét folyamatosnak, a megújulást magát pedig mintegy tízévenként szükségszerűen és kívánatosan bekövetkezőnek tételezte. A radikális megújulás ilyenfajta folytonossága pedig a legkevésbé vonzó perspektíva az intézményesült kulturális érdekek között maguknak helyet talált személyek számára.
A futurizmussal szemben hosszan fennmaradó szilaj ellenkezésnek, "feroce ostracismo"-nak voltak bizonyos megfontolást érdemlő hivatkozásai, és voltak olyanok, amelyek bár a komolyabb mérlegelést nem érdemlik meg, mégis elhúzódó hatást tudtak gyakorolni a kulturálisan nem túl igényes közbeszédre. Ilyen érv például az a széles körben szállóigévé lett bírálat, miszerint "a futurizmus a múlt művészetének lerombolását tűzte ki célul". Miközben nyilvánvaló, hogy a futurista program - éles és fékezhetetlen retorikájának oldalcsapásai ellenére is - nem a múlt művészetét, hanem a múlt művészetének kommercializálását, a művészeti hagyomány konvencióvá merevítését támadja.
Egy másik tartós főhivatkozás volt a futurizmust elutasító vagy diszkreditálni kívánó szakmai vélekedésekben, hogy a futurizmus csakis programokat alkotott, miközben valójában nem hozott létre valamire való, fennmaradásra képes műveket. Nem szükséges ma már részletesen cáfolni ezen idejétmúlt vélekedéseket: a futurista képzőművészet beláthatatlan perspektívákat nyitott a század művészetében, a futurista művészetfelfogás expanziója nyomon követhető a XX. század második felének számos irányzatában, poétikájában.
A programoknak, illetve a programírás poétikájának egyúttal kitüntetett jelentősége is van: itt is a futurizmus az első, úttörő globális irányzat, amely a kiáltványt, a programot, a koncepcionális alapvetést az irodalmi-művészi működésmód integráns részének tekinti: a programmatikus megalapozás a par excellence irodalmi-művészi tevékenység körébe tartozik, annak szinte elengedhetetlen, integráns része.
Az egyetlen valódi problémát a futurizmus és a fasizmus - az általános közhiedelemtől eltérően - bonyolult, árnyalt megközelítést kívánó, bár alapjában együttműködő viszonya jelenti. A futurizmus és a fasizmus egyetemleges azonosítása nemcsak a közbeszéd szintjén történt meg, hanem az irodalomkritikai és esztétikai közfelfogás szintjén is: a futurizmus és a fasizmus kapcsolatának ideológiai-történelmi bélyege a valódi eszétikai értéket képző művek hiányának érvével összekapcsolva erős alapot képezhetett az irányzatnak a kultúrtörténeti horizontról történő kizárásához, ezzel együtt persze az intézményesült kulturális érdekek és pozíciók védelméhez is.
A mindezen kérdésekben való kiegyensúlyozott vizsgálódás nem jelentheti persze a futurizmus kollaboráns jellegének totális tagadását, azonban ezt is érdemes - miként az interventizmus kérdéskörében is - a teljes értelmiségi horizont kollaborációs technikáit, taktikáit, illetve ennek mennyiségi dimenzióját is figyelembe véve megítélni. Mindenesetre a probléma árnyaltabb történeti-kritikai megítélése lassan elvezetett ahhoz, hogy a futurizmus egyfajta "recupero storico-critico"-ja, vagyis történeti-kritikai visszavétele kezdődjön meg a hatvanas évektől kezdve.
Ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni a Helikon jelen száma, amely egyben egy hatalmas szakmai-kulturális űr betöltéséhez is utat szeretne nyitni: Szabó György 1967-es könyve óta ugyanis Magyarországon nem jelent meg érdemi kritikai elemzés a futurizmusról, és kiáltóan hiányoznak a futurista irodalom elsődleges irodalmi és programszövegeinek magyar fordításai. Kötetünk futurizmus-szövegeit SZKÁROSI ENDRE szerkesztette.

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG






Il futurismo mal-interpretato

Sono noti i momenti principali, i manifesti, i programmi e la retorica radicali dell'avvento del futurismo, e sono sempre più note le idee, le intenzioni e le componenti fondamentali dell'utopia radicale del futurismo. Il brutale attacco retorico agli interessi, e con questi anche ai sistemi di valore, culturali, esistenziali, finanziari istituzionalizzati del tempo si è scontrato con la resistenza totale delle istituzioni coinvolte. Dato che questa resistenza - a causa del permanere degli interessi istituzionalizzati - è durata a lungo, sarà un'evidenza che durante i decenni dei programmi e dell'attività artistico-letteraria virulenta del futurismo il discreditamento generale di questa corrente era un rilevante interesse culturale e politico delle istituzioni consolidate. Questo può essere spiegato anche con il fatto che fra i fervori artistico-letterari europei del primissimo Novecento, il futurismo è stato il primo movimento veramente totale, globale, complesso che penetrava non soltanto tutte le aree esistenti e ancora non esistenti dell'attività artistico-letteraria, ma, offrendo un impulso totalitario e una concezione ideologica globale, si estendeva anche alla politica e all'ideologia.
Per il sistema istituzionale esistente della cultura risultava pericoloso anche il fatto che il programma futurista proclamava la necessità di un rinnovamento continuo che deve realizzarsi quasi in ogni decennio. Una tale continuità del rinnovamento radicale è la prospettiva meno desiderabile per quelle persone che hanno già trovato il loro posto e ruolo fra gli interessi culturali isituzionalizzati.
Il "feroce ostracismo" al futurismo poteva avere qualche argomento considerabile, e ne aveva altri che non meritano una riflessione più seria, ciò nonostante hanno avuto un'influenza duratura sul discorso pubblico. Uno di questi argomenti sbagliati, ma diffusi in larghi ambienti, dice che "il futurismo mirava alla distruzione dell'arte del passato". Mentre deve essere evidentissimo che il programma futurista, nonostante le battute laterali della sua retorica aspra e irrefrenabile, attaccava non l'arte del passato, ma la sua commercializzazione e la convenzionalizzazione rigida della tradizione artistica.
Fra le opinioni critiche c'è stato un altro riferimento duraturo secondo il quale il futurismo ha creato soltanto dei programmi, mentre non ha prodotto delle opere d'arte di qualità. Non è indispensabile smentire queste opinioni datate: l'arte futurista ha aperto prospettive imprevedibili nella storia dell'arte novecentesca, l'espansione del concetto artistico-letterario futurista è ben rintracciabile in numerose correnti e poetiche del Secondo Novecento. Anche in questo caso il futursimo è la prima corrente innovatrice globale che rende parte integrante del processo creativo e delle operazioni aritstico-letterarie la fondazione concettuale.
L'unico problema vero può essere il rapporto collaborativo fra futurismo e fascismo - ma questo merita una riflessione più approfondita. L'identificazione globale del futurismo e del fascismo è avvenuta non soltanto al livello del discorso pubblico: il marchio ideologico-storico del rapporto futurismo-fascismo, congiunto con l'argomento della mancanza di veri capolavori di valore estetico, potevano dare una solida base per l'esclusione della corrente futurista dall'orizzonte storico-culturale, e con questo per la difesa degli interessi e delle posizioni culturali istituzionalizzati. Un'analisi equilibrata di questi problemi non può essere fatta con una negazione totale del carattere di collaborante del futurismo, ma si dovrebbe formare un giudizio prendendo in considerazione anche le tecniche, le tattiche e la dimensione quantitativa della collaborazione di tutto l'orizzonte degli intellettuali. Un giudizio storico-critico più meditato del problema ha ottenuto che un "recupero storico-critico" del futurismo, dagli anni '60 in poi, potesse prendere inizio.
Il presente numero di Helikon desidera contribuire a un tale processo, volendo anche fare il primo passo per riempire un enorme vuoto: dopo l'antologia curata da György Szabó, uscita nel 1967, non è apparsa nessuna analisi di merito sul futurismo, né sono stati pubblicati testi tradotti del futurismo stesso. Il numero del futurismo é stato curato da ENDRE SZKÁROSI.


IL COMITATO DI REDAZIONE





Futurism Mis-Interpreted

The main phases in the appearance of futurism, their manifestos, their radical programs and their evenly radical rhetoric generally are well-known, and so are the principles, goals and components of their utopian vision. From a historical perspective it seems that the fierce rhetorical attack they developed on the established cultural institutions, value-systems and material interests of their age rather obviously encountered total opposition on behalf of this establishment. Since, due to the long-term survival of those institutional interests, this opposition remained, it is patently clear that during the decades of the virulent artistic activities of futurism the way they were discredited followed the general and particular interests of cultural politics. Their dismissal also resulted from the fact that in European cultural history, more particularly in the artistic-literary turmoil of the first decades of the century, futurism was the first movement that provided a comprehensive, total and global ideology, embracing the fields of art and politics as well.
What also promised to be threatening to the cultural establishment was that the futurist manifestos not only aimed at a one-time artistic and political takeover, but claimed the constant need of a series of inescapable renewals in every decade. The notion of continuous and radical renascences could not attract those who have found a convenient place in the cultural establishment.
However, the impetuous repugnance, that is, ‘feroce ostracismo’, toward futurism has made some influential claims worth of consideration. Such as the widely shared judgment that futurism aimed at ‘demolishing the artistic achievements of the past’. Nevertheless, it is rather obvious that what futurism made war on was the commercialization and conventionalization of those achievements. The other lasting claim in discrediting the movement was that while producing programs, futurism failed to accomplish works of art worth of survival. Today it is needless to refute such claims, for it is plain to see that futurist art had opened boundless vistas in XXth century art. The poetics of producing programs also has a specific significance: futurism was the first global artistic school that considered manifestos an inherent part of artistic activity.
The only genuine problem consists of the relationship between futurism and fascism. Contrary to popular beliefs, this relationship, however cooperative, requires a complex approach, which should include the investigation of techniques of collaboration in a wide range of the intellectual spectrum. All this should lead to an historical-critical recuperation, that is, ‘recupero storico-critico’, of the movement. The present volume of Helikon is to contribute to that process. The futurism-texts were edited by ENDRE SZKÁROSI.


THE EDITORIAL BOARD





TARTALOM

A félre-értelmezett futurizmus







TANULMÁNYOK

SZKÁROSI ENDRE: Elmúlt-e a futurizmus? Az irányzat recepciójának problémái
GÜNTER BERGHAUS: A futurizmus háború utáni fogadtatása: elnyomatás vagy visszanyerés? (Fordította: Hites Sándor)
DÁVID KINGA: A futurizmus esztétikája
MANUELA MANFREDINI: Lucini és Marinetti: a futurizmus születésétől a líbiai háborúig (Fordította: Faragó Dániel)
GIOVANNI FONTANA: A futurista performansz. Szöveg, hang, gesztus – útban a totális költészet felé (Fordította: Puskár Krisztián)
HARASZTI ENIKŐ: A futurista (zaj-)zenefelfogás alapjai
KARAFIÁTH JUDIT: Marinetti, a futurizmus és a franciák
PÁL FERENC: A portugál és brazil futurizmus különös útjai
SERKÉDI ORSOLYA: Pasolini és a futurizmus
KALAFATICS ZSUZSANNA: Az orosz futurista kiáltványok rituális funkciói
SZŐKE KATALIN: Benyegyikt Livsic: A másfélszemű íjász: az orosz futurizmus elméleti memoárja. Marinetti látogatása Oroszországban
KABDEBÓ LÓRÁNT: „Divatok az irodalom körül”
DOBÓ GÁBOR: „A közönség nevet, az elnök komor arccal néz maga elé.” F. T. Marinetti előadása a Magyar Tudományos Akadémián
PUSKÁR KRISZTIÁN: Kifordított póló, tündöklő geometria: a futurizmus az újhullámban és az információs társadalom. „Tanz mit Mussolini” – Deutsch-Amerikanische Freundschaft
NAHÓCZKY JUDIT: A futurizmus recepciójának néhány kérdése a centenáriumi kiállítások tükrében
DERÉKY PÁL: Két olaszországi futurizmus-kiállítás
BIRÓ-NINK BEÁTA: A hollandiai Russian Literature
UMBERTO BOCCIONI: A futurista szobrászat technikai kiáltványa (Fordította: Nahóczky Judit)
UMBERTO BOCCIONI: Futurista kiáltvány a dél-olasz festőkhöz (Fordította: Nahóczky Judit)
UMBERTO BOCCIONI: Az életben modern, a művészetben maradi közönségről (Fordította: Nahóczky Judit)

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA

KÖNYVEK

ANGELO D’ORSI: Il Futurismo tra cultura e politica. Reazione o rivoluzione? / NAHÓCZKY JUDIT
Milano futurista. Luoghi, opere, eventi. (Szerk.) Anty Pansera, Mariateresa Chirico / NAHÓCZKY JUDIT
Русский кубофутуризм (oтв. ред. Г.Ф. Коваленко) / FŐDI ANDREA
Владимир Поляков: Книги русского кубофутуризма. Издание второе, исправленное и дополненное / VARGA FERENC
Dante oscuro e barbaro. (Szerk.) Bruno Capaci / NAGY JÓZSEF
ALESSANDRO SCAFI: Il paradiso in terra. Mappe del giardino dell’Eden / PAJORIN KLÁRA







INDICE

Il futurismo mal-interpretato

SAGGI

ENDRE SZKÁROSI: È passato il futurismo? – Problemi della ricezione del futurismo
GÜNTER BERGHAUS: Ricezione del futurismo nel secondo dopoguerra: repressione o recupero? (Trad. da Sándor Hites)
KINGA DÁVID: L'estetica del futurismo
MANUELA MANFREDINI: Lucini e Marinetti: dalla nascita del futurismo alla guerra di Libia
GIOVANNI FONTANA: La performance futurista – Testo, voce, gesto verso la poesia totale (Trad. da Krisztián Puskár)
ENIKŐ HARASZTI: Aspetti del concetto rumoristico-musicale del futurismo
JUDIT KARAFIÁTH : Marinetti, il futurismo e i francesi
FERENC PÁL: Percorsi particolari del futurismo portoghese e brasiliano
ORSOLYA SERKÉDI: Pasolini e il futurismo
ZSUZSANNA KALAFATICS: Funzioni rituali dei manifesti futuristi russi
KATALIN SZŐKE: Benedikt Livsic: L'arciere da un occhio e mezzo – memorie teoriche del futurismo russo
LÓRÁNT KABDEBÓ: ”Usanze attorno alla letteratura”
GÁBOR DOBÓ: ”Il pubblico ride, il preside tiene gli occhi fissi davanti a sé con faccia scura.” La conferenza di Marinetti all'Accademia delle Scienze
KRISZTIÁN PUSKÁR: Splendore geometrico – il futurismo nella musica industriale e nella società dell'informazione. ”Tanz mit Mussolini” – Deutsch Amerikanische Freundschaft
JUDIT NAHÓCZKY: Alcuni aspetti della ricezione del futurismo nello specchio delle mostre del centenario
PÁL DERÉKY: Due mostre sul futurismo in Italia
BEÁTA BIRÓ-NINK: Il Russian Literature nell'Olanda 
UMBERTO BOCCIONI: Manifesto tecnico della scultura futurista (Trad. da Judit Nahóczky)
UMBERTO BOCCIONI: Manifesto futurista ai pittori meridionali (Trad. da Judit Nahóczky)
UMBERTO BOCCIONI: Pubblico moderno nella vita, passatista in arte (Trad. da Judit Nahóczky)

UNA BIBLIOGRAFIA ESSENZIALE

RECENSIONI






CONTENTS

Futurism Mis-Interpreted







STUDIES

ENDRE SZKÁROSI: Futurism All Gone? Problems in the Movement’s Reception
GÜNTER BERGHAUS: The Postwar Reception of Futurism: Repression or Recuperation?
(Translated by Sándor Hites)
DÁVID KINGA: The Aesthetics of Futurism
MANUELA MANFREDINI: Lucini and Marinetti: from the Birth of Futurism to the Libyan War
(Translated by Dániel Faragó)
GIOVANNI FONTANA: Futurist Performance. Text, Sound, Gesture – On the Way to Total Poetry (Translated by Krisztián Puskár)
ENIKŐ HARASZTI: The Principles of the Futurist Notion of (Noise)Music
JUDIT KARAFIÁTH: Marinetti, Futurism and the French
FERENC PÁL: The Odd Ways of Futurism in Portugal and Brasil
ORSOLYA SERKÉDI: Pasolini and Futurism
ZSUZSANNA KALAFATICS: On the Ritual Functions of Russian Futurist Manifestos
KATALTIN SZŐKE: Benedict Livsic: The One-And-A-Half-Eyed Archer: a Theoretical Memoir of Russian Futurism. Marinetti Visits Russia
LÓRÁNT KABDEBÓ: “Literary Fashions”
GÁBOR DOBÓ: “The Audience Bubble Over with Laughter, the Chair Pulls a Wry Face.” F. T. Marinetti Gives a Lecture at the Hungarian Academy of Science
KRISZTIÁN PUSKÁR: T-Shirt Turned Out, Gleaming Geometry: Futurism in the New Wave and the Information Society. ”Tanz mit Mussolini” – Deutsch Amerikanische Freundschaft
JUDIT NAHÓCZKY: The Reception of Futurism in the Light of the Centennial Exhibitions
PÁL DERÉKY: Two Futurism-Exhibitions in Italy
BEÁTA BIRÓ-NINK: The ‘Russian Literature’ of the Netherlands
UMBERTO BOCCIONI: The Technical Manifesto of Futurist Sculpture (Translated by Judit Nahóczky)
UMBERTO BOCCIONI: A Futurist Manifesto to Southern Italian Painters (Translated by Judit Nahóczky)
UMBERTO BOCCIONI: On the Audience Modern in Life, Retrograde in Taste (Translated by Judit Nahóczky)

SELECTED BIBLIOGRAPHY

BOOKS



Umberto Boccioni: 'Elasticity ', 1912
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA











A futurizmus magyar fogadtatása (Szkárosi Endre)

BABITS MIHÁLY: Futurizmus = Nyugat, 1910. n° 8. Reprint In: BABITS M.: 
Esszék, tanulmányok. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978, 112-113.
BALÁZS BÉLA: Futuristák. = Nyugat, 1912. II., 645-647.
BEKE LÁSZLÓ: Műalkotások elemzése. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986.
BEKE LÁSZLÓ: Médium /Elmélet. Budapest, Balassi Kiadó - BAE Tartóshullám - Intermédia, 1997.
BEKE ZSÓFIA: Il poema L’AEROPLANO DEL PAPA di Marinetti come fonte dei motivi della visione dall’alto nell’aeropittura futurista italiana. = Acta Historiae Artium Tomus 40, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998-1999, 55-98.
BEKE ZSÓFIA: A kép tere és a tér képe az olasz futurista aeropitturában... In: PERSPEKTÍVA/PERSPECTIVE. Budapest, Műcsarnok, C3, 2001.
BERÉNY RÓBERT: A Nemzeti Szalonbeli képekről. = Nyugat, 1913. I., 197-198.
BÍRÓ YVETTE: Majakovszkij és a film. Budapest, Magyar Filmintézet Könyvtára, 1959. Kézirat
BITTERA JENŐ:A futurista festők mozgalma. = Művészet, 1912/7, 264-268.
BOJTÁR ENDRE: Awangarda wschodnioeuropejska jako kierunek literacki. = Miesięcznik Literacki 8:11 (1973): 31-44; 8:12 (1973): 58-66. Magyar kiad.: A kelet-európai avantgarde irodalom. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977. Angol kiad. East European Avant-garde Literature. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992.
BORI IMRE: A szecessziótól a dadáig. A magyar futurizmus, expresszionizmus és dadaizmus irodalma. / A magyar avantgarde I. Újvidék, Symposion könyvek 20., 1969.
CZOBOR ÁGNES: Marinetti és a futurizmus. Budapest, 1938.
DERÉKY PÁL: Az olasz futurizmus fogadtatásának kezdetei a magyar irodalomban és irodalomkritikában. = Literatura 1987-88/3., 224.
DERÉKY PÁL: Avantgárd a semmiben? Szempontok a történeti magyar avantgárd bécsi mikrostruktúrájának feltérképezéséhez. Budapest, Artportal, http://www.artportal.hu/
DERÉKY PÁL: A vasbetontorony költői. Budapest, Argumentum, 1995.
DERÉKY PÁL: Az esztéticizmus és az avantgárd vitája a magyar irodalomban (1916–1917). = ItK, 1989/1–2.
DERÉKY PÁL: A történeti magyar avantgárd irodalom (1915–1930) és az ún. magyar neoavantgárd irodalom (1960–1975) kutatásának újabb fejleményei. = Lk.k.t. 2: 2–8., 2001.
DÉRY BÉLA: A futuristák és expresszionisták kiállításának katalógusa. = Nemzeti Szalon, 1913. január-február.
FÖLDES GYÖRGYI: Az 1910-es évek avantgárd irodalmában jelenkező panteizmus szellemi gyökerei. In: Itk, 2002, 552-557.; http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2002-56/foldes.pdf
GRUNWALSKY FERENC: Futurizmus és film. = Metropolis, 1997/4-1998/1., 6-61.
HEVESY IVÁN: A művészet agóniája. = Nyugat 1921, 20.; http://epa.oszk.hu/00000/00022/00303/09203.htm
HEVESY IVÁN: Túl az impresszionizmuson. Az impresszionizmus. Futurizmus. Expresszionizmus. Kubizmus. Az új művészeti törekvések Magyarországon. = MA, 1919. márc. 20. IV. évf. 3. sz., 31-40.
HEVESY IVÁN: Futurista, expresszionista és kubista festészet. A Ma kiadása, Budapest, 1919.
HEVESY IVÁN: Az izmusok művészete. Budapest, Kner Kiadó, 1922.
HEVESY IVÁN: Az új művészet vargabetűje. = Korunk, 1931. április.
HEVESY IVÁN: A fényképezés művészete – A fotoművészet mesterei. 1939.
HEVESY IVÁN: A némafilm egyetemes története 1895–1929. Budapest, Magyar Filmintézet, 1993.
KASSÁK LAJOS: Carlo D. Carra „Anarchistatemetés” című képe alá. = A Tett, II, 1916. n° 11.
KASSÁK LAJOS: A 30 éves futurizmus. = Pesti Napló, 1939. február 19. Reprint In: KASSÁK LAJOS: Éljünk a mi időnkben. Írások a képzőművészetről. Budapest, Magvető, 1978, 210-213.
KASSÁK LAJOS: F. T. Marinetti. = MA, 1925. január 15., 180. (reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971.)
KASSÁK LAJOS: Az izmusok története. Budapest, Magvető, 1972.
KASSÁK LAJOS: A 30 éves futurizmus. In: K. L.: Éljünk a mi időnkben. Írások a képzőművészetről. Budapest, Magvető, 1978.
KASSÁK LAJOS: Marinetti az akadémián. In: K. L.: Éljünk a mi időnkben. Írások a képzőművészetről. Budapest, Magvető, 1978.
KENYERES ZOLTÁN: Nyugat mozaikok. Együttélő szövegek. Budapest, Argumentum Kiadó, megjelenés előtt.
KERNSTOCK KÁROLY: A futurizmusról. = Huszadik század, 1913. I., 221-223.
KOCSIS RUDOLF: A tárgy megjelenése a 20. század avantgárd művészetében. = Zempléni Múzsa, 2003. tél. III. évf., 4.
KUMIN MÓNIKA: A tudomány érzete. Licht und Farbe in der Russischen Avantgarde. Die Sammlung Costakis. Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig, Bécs, 2005. febr. 18-jún. 19. = Balkon, 2005/6., 34-36.
MÁRIA BÉLA: Az „avangardizmus alkonya” és a mai olasz irodalmi irányok. = Korunk, 1929. december. Boccioni futurista szobrainak kiállítása. Irta E. P. Kéve könyve, V. kötet. = Művészet, Szerkesztette: Lyka Károly, 1914, XIII. évf., 283-288.
NÁDASS JÓZSEF: Modern irodalom és konzervativ kritika. = Korunk, 1928 október.
PASSUTH KRISZTINA: Magyar művészek az európai avantgarde-ban. Budapest, Corvina, 1974.
PASSUTH KRISZTINA: Les avant-gardes de l'Europe Centrale. Paris, Flammarion, 1988.
PASSUTH KRISZTINA: Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907-1930. Budapest, Balassi, 1998.
PERNECZKY GEZA: Revízió a magyar avantgárd kezdeteinek kérdésében. In: Holmi, 2007. március, 296-309.
SALLAY GÉZA: Palazzeschi írói útja. = Filológiai Közlöny, 1962, 289-231.
SUGÁR JÁNOS: A siker sebessége, futurizmus és a film. = Filmkultúra, 1987/3.
SZABÓ DEZSÕ: A futurizmus: az élet és művészet új lehetőségei. = Nyugat, 1913. I., 16-17, 20-22.
SZABÓ GYÖRGY: Századunk olasz irodalmának kistükre és más tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1979.
SZABÓ GYÖRGY: L' attivismo di L. Kassák ed il futurismo di T. Marinetti. In: Venezia, Italia e Ungheria tra decadentismo e avanguardia: Rapporti italo-ungheresi dalla presa di Buda alla Rivoluzione Francese. (Szerk.) Zsuzsa Kovács. Atti del VI Convegno di Studi Italo-Ungheresi, Budapest, 10-13 giugno 1986. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990, 373-383.
SZABÓ JÚLIA: Some influences of Italian Futurism on Hungarian painters. = Acta Historiae Artium, 
XXVI., (1978), fasc. 1-4.
SZABÓ JÚLIA: A magyar aktivizmus története. Budapest, Akadémiai, 1971.
SZABO JULIA: A magyar aktivizmus művészete. Corvina, Budapest, 1981.
SZABO JULIA: L’activisme hongrois. Paris, 1979.
SZABÓ LŐRINC: Divatok az irodalom körül. = Az Est 1929-es Hármaskönyve. Budapest, 1929. (Reprint In: Sz. L.: Könyvek és emberek az életemben. Prózai írások. (Vál., szerk., szöv. gond., jegyz.) Steinert Ágota. Budapest, Magvető, 1984.
SZKÁROSI ENDRE: Alternative del rinnovamento. Aspetti delle avanguardie letterarie italiane e ungheresi. In: MARIALUISA FERRAZZI (Szerk.): Itinerari di idee, uomini e cose fra Est ed Ovest europeo. Atti del Convegno internazionale, Udine, 21-24 novembre 1990. Tricesimo, Aviani, 1991, 223-230.
SZKAROSI ENDRE: Egy férfi szpichológiája: Női felfogás egy maszkulin mentalitás összefüggéseiben. SZIJJ ILDIKO – ANGELIKA MENAKER (Szerk.): Philologiae Amor: Tanulmányok, esszék és egyéb írások Pál Ferenc tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009, 351-359.
SZKÁROSI ENDRE: Hang, hangjegy, hangkép: A nyelvi jel hangi és képi áttételei a futurizmus költői gyakorlatában. = Filológiai Közlöny 41:2 (1995): 124-127. Reprint In: Sz. E.: Mi az, hogy avantgárd: Írások az avantgárd hagyománytörténetéből. Budapest, Magyar Műhely Kiadó, 2006, 129-133.
SZKAROSI ENDRE: A mûvészet mint jelenlét: A futurizmus és film viszonyának szellemi háttere. = Metropolis, 1997-98/tél-tavasz, 6-9.
SZKÁROSI ENDRE: Inno del Niente: Ateismo, paganesimo e cristianesimo nelle avanguardie storiche italiane e ungheresi. JÓZSEF JANKOVICS – ISTVÁN MONOK (Szerk.): La civiltà ungherese e il cristianesimo. = A magyar művelődés és a kereszténység. Atti del IV. Congresso Internazionale di Studi Ungheresi, Roma - Napoli, 9-14 settembre 1996. Vol. 1. Budapest, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság; Szeged, Scriptum, 1998, 328-337.
SZKÁROSI ENDRE: Sì, ma lentamente: Radicalismo innovativo nelle avanguardie italiane e ungheresi. PÉTER SÁRKÖZY (Szerk.): Italia e Ungheria dagli anni trenta agli 
anni ottanta. Atti dell'ottavo Convegno-Seminario sui rapporti storico-culturali tra l'Italia ed Ungheria, Budapest, 18 - 21 ottobre 1993. Budapest, Universitas, 1998, 299-310.
SZKÁROSI ENDRE: Verso un linguaggio di comprensione universale: Il ritorno della voce nella poesia del primo Novecento. = Nuova Corvina 10(2002): 100-105.
TAKÁCS JÓZSEF: Boccioni. Budapest, Corvina, 1974.
TAKÁCS JÓZSEF: Futurismo italiano e attivismo ungherese. In: BÉLA KÖPECZI - PÉTER SÁRKÖZY (Szerk.): Venezia, Italia e Ungheria tra Decadentismo e avanguardia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990, 369-372.
TAKÁCS JÓZSEF: Kassák és az olasz futurizmus. = Filológiai Közlöny, XXVI. 2., 236-240.
SZULIMA MIKOLA - ANGÉLA HEGYES (Szerk.): Ukrajinszkyj futuryzm: vybrani sztorinky. Az ukrán futurizmus: szemelvények. (Előszó) István Udvari. Nyíregyháza, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 1996, 256.
EDWARD VENN: Rethinking Russolo. = Tempo 64 (251), 8-16, 2010.
MARIO VERDONE: Futurismo ed altro parlando con Lajos Kassák un padre delle Avanguardie. = Idea, 1997.



Tullio Crali: 'Diving over City', 1936
A futurista zene (Szkárosi Endre)

JACQUES ATTALI: Bruits. Essai Sur L' Economie Politique De La Musique. Paris, Presses Universitaires De France, 1977. Angol fordítása: J. A.: Noise: The Political Economy of Music. (Ford.) Brian Massumi. Minneapolis, University of Minnesota Press, 1985.
STEFANO BIANCHI: La musica futurista. Lucca, Libreria Musicale Italiana, 1995.
B. L. S. [sic.]: The Music of the Futurists. = The Musical Times, Vol. 55, No. 853, Mar. 1, 1914, 178.
ANNE BOWLER: Politics As Art: Italian Futurism and Fascism = Theory and Society, Vol. 20, No. 6, Dec., 1991, 763-794
B. BROWN: The Noise Instruments of Luigi Russolo. = Perspectives of New Music, Vol. 20, No. 1/2, 1981 ősz – 1982 nyár, 31-48.
FERRUCCIO BUSONI: Entwurf einer neuen Ästhetik der Tonkunst. Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1974.
HENRY COWELL: New Musical Resources. Cambridge, Cambridge University Press, 1996.
CARL DAHLHAUS: Az abszolút zene fogalmának vargabetűi. = Muzsika, 2004/06.
MILA DE SANTIS: Casella nel ventennio fascista. In: Italian Music during the Fascist Period. (Szerk.) Roberto Illiano. Brepols, Turnhout, 2004, 371-400.
N. C. GATTY: Futurism: A Series of Negatives. = The Musical Quarterly, Vol. 2, No. 1, 1916. január, 9-12.
R. HUMPHREYS: Futurism. Cambridge, Cambridge University Press, 1999.
K. IMANALIEVA: Rapporto di Prokof'ev con il movimento futurista. = Musica Realta, 52, 1997.
GEORGES JEAN-AUBRY: The New Italy. = The Musical Quarterly, Vol 6, No. 1, 1920. január, 29-56.
E. JOHNS: Footnote to Futurism (For Aaron). = Perspectives of New Music, Vol. 19, No. 1/2, 1980. ősz – 1981. nyár, 34.
DOUGLAS KAHN: Noise, Water, MEat: A History of Sound in the Arts. Cambridge, Cambridge University Press, 1999.
DIETRICH KÄMPER (Szerk.): Der musikalische Futurismus. Laaber, Laaber, 1999.
STEFANO LANUZZA: Rumori futuristi da Luigi Russolo a oggi, Cosa resta del Futurismo in Luigi Russolo: L’arte dei rumori. Roma, Stampa Alternativa, 2009.
DANIELE LOMBARDI: Il suono veloce. Futurismo e futurismi in musica. Lucca, Libreria Musicale Italiana, 1996.
DANIELE LOMBARDI – CARLO PICCARDI (Szerk.): Rumori futuri. Studi e immagini 
sulla musica futurista, Catalogo Mostra di Firenze 12 dicembre 2003 - 1 febbraio 2004. Firenze, Vallecchi, 2004.
Manifesti e documenti teorici del futurismo. Firenze, Spes-Salimbeni, 1980. Magyarul In: SZKÁROSI ENDRE (Szerk): Hangköltészet. Szöveggyűjtemény. Budapest Artpool, 1994.
SERGE MILAN: L'antiphilosophie Du Futurisme - Propagande, Idéologie Et Concepts Dans Les Manifestes De L'avant-Garde Italienne, 1909-1944. Lausanne, Editions l'Age d'Homme, 2009.
ROBERT P. MORGAN: “A Modern Musical Reality”: Futurism, Modernism, and “The Art of Noises”. = Modernism / modernity, Vol. 1., No. 3., 1994. szeptember, 129-151.
P. MOLITERNI: Franco Casavola. Il futurismo e lo spettacolo della musica. Bari, Adda, 2001.
F. NICOLODI: I paradossi del Futurismo musicale italiano. In: Sequenze per Luciano Berio. (Szerk.) E. Restagno. Milano, Ricordi, 2000, 151-164.
D. C. PARKER: The Futurist in Music. = The Musical Times, Vol. 54, No. 847, 1913. szeptember 1., 589-590.
RODNEY JOHNS PAYTON: The Music of Futurism: Concerts and Polemics. = The Musical Quarterly, Vol. 62, No. 1, 1976. január, 25-45.
FRANCESCO BALILLA PRATELLA: Evoluzione della musica dal 1910 al 1917. 2 kötet, Milano, Istituto Editoriale Italiano, 1918.
FRANCESCO BALILLA PRATELLA: Edizioni, scritti, manoscritti musicali e futuristi. (Szerk.) Domenico Tampieri. Longo, Ravenna, 1995.
MARK A. RADICE: “Futurismo:” Its Origins, Context, Repertory, and Influence. = The Musical Quarterly, Vol. 73, No. 1, 1989, 1-17.
LUIGI RUSSOLO: L’arte dei rumori. Roma, Stampa Alternativa, 2009.
Luigi Russolo. Vita e opere di un futurista. Milano, Skira, 2006.
GUNDLACH E. SCHMITZ: Musikasthetischer Konzepte des italienischen Futurismus und ihre Rezeption durch Komponisten des 20. Jahrhundert. München, Meidenbauer, 2007.
GRAZIA SEBASTIANI: Casavola e la sua musica tra futurismo e tradizione. Modugno, Edizioni del sud, 1996.




A ROSTA (the Soviet telegraph service) window – an agitprop poster by Vladimir Mayakovsky, 1919
Az orosz futurizmus magyarországi fogadtatásának válogatott bibliográfiája (Kalafatics Zsuzsanna - Han Anna)

Bibliográfiák

Futurizmus és film. Válogatott bibliográfia. = Metropolis 1997/4. http://emc.elte.hu/~metropolis/9704/fbi.html
KIS PINTÉR IMRÉNÉ: Majakovszkij művei és irodalma magyarul. = Szovjet Irodalom, 1983/6., 187-208
KOZOCSA SÁNDOR – RADÓ GYÖRGY: A szovjet népek irodalmának magyar 
bibliográfiája 1944-ig. Budapest, Művelt Nép, 1956.
KOZOCSA SÁNDOR – RADÓ GYÖRGY: A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1955-1970. Budapest, Gondolat, 1982.

Lexikonok, összefoglaló munkák

A futurizmus. (Szerk.) Szabó György. Budapest, Gondolat, 1967.
Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig. (Szerk.) Zöldhelyi Zsuzsa. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.
Az orosz művészet története. A kezdetektől napjainkig. (Szerk.) N. G. Maskovcev. Budapest, Corvina, 1983.
HOFMANN WERNER: A modern művészet alapjai. Budapest, Corvina, 1974.
Művészeti lexikon I–IV. (Főszerk.) Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest, 
Akadémiai, 1981–1983.
HERBERT READ: A modern szobrászat. Budapest, Corvina, 1968, 55-154.
HERBERT READ: A modern festészet. Budapest, Corvina, 1965.
SZERB ANTAL: A világirodalom története. 3. kötet. Budapest, Révai, 1941, 395-406.
Orosz írók magyar szemmel III. Az orosz irodalom magyar fogadtatásának válogatott dokumentumai 1920-tól 1944-ig. (Szerk.) Dukkon Ágnes. Budapest, Tankönyvkiadó, 1989.
Világirodalmi Lexikon, 1-18. Budapest, Akadémiai, 1970-1995.

Dokumentumok

Lef (Művészetek Baloldali Frontja). = Helikon,1969/2., 89-99.
Majakovszkij két ismeretlen levele. A futurizmusról. Búcsúlevél. = Nagyvilág 1963/11., 1707-1709.
VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ: Oroszország, a művészet és mi. Budapest, Corvina, 1979.
KAZIMIR MALEVICS: A kubizmustól és futurizmustól a szuprematizmusig. = A konstruktivizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Budapest, Gondolat, 1979, 53-60.
KAZIMIR MALEVICS: A tárgynélküli világ. (Utószó) Körner Éva. Budapest, Corvina, 1986.
SZERGEJ TRETYAKOV: A futurizmus. = Helikon, 1966/1-2., 90-91.
Új ég és új föld. Irodalmi élet Szovjet-Oroszországban 1917-1932. (Szerk.) Varga Mihály. Budapest, Európa, 1987.

Publicisztikai írások, visszaemlékezések

KORNYEJ CSUKOVSZKIJ: Két évszázad tanúja. Esszék, pályaképek, visszaemlékezések. Budapest, Európa, 1973.
ILJA EHRENBURG: Az orosz kubistákról. = A kubizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Budapest, Gondolat, 1975, 170-171.
Kortársak beszélnek Majakovszkijról. Visszaemlékezések. Budapest, Gondolat, 1965.
BORISZ PASZTERNAK: Menlevél (részlet). = Szovjet Irodalom 1983/6., 124-134.
STRÉM ISTVÁN: Látogatás az orosz futurizmus atyjánál. = Világ, 1920. december 28., 3.

Tanulmányok, cikkek, könyvfejezetek

Magyar szerzők művei

BAKCSI GYÖRGY: Orosz századforduló. Az orosz irodalom 1890 és 1917 között. Budapest, Gondolat, 1967, 177-202.
BAKCSI GYÖRGY: Forradalmak, háborúk, irodalom. Orosz és szovjet-orosz irodalom 1890-től napjainkig. Budapest, Gondolat, 1976, 
54-64.
BAKOS KATALIN, NATALIJA GONCSAROVA: A művészet kiskönyvtára. Budapest, Corvina, 1981.
BÁLINT GYÖRGY: Az izmusok születése és halála. = Toll 1932/4., 140-162.
BEREND T. IVÁN: A művészet forradalma – a forradalom művészete. = Valóság, 1980/11., 1-20.
BOJTÁR ENDRE: A kelet-európai avantgarde irodalom. Budapest, Akadémiai, 1977.
GRÁNICZ ISTVÁN: Velemir Hlebnyikov és az orosz avantgárd. = Helikon, 1987/4., 302-318.
HAN ANNA – KÖRNER ÉVA: Az orosz és a magyar avantgardizmus társadalmi funkciójáról, forma- és nyelvújító tevékenységéről. = Művészet, 1984/8., 4-7.
HEGYI LORAND: Avantgarde és transzavantgarde. A modern művészet korszakai. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1986.
JAGUSZTIN LASZLO: Hlebnyikov költői világlátásának fő vonásai. = Helikon, 1987/4., 319-333.
KASSAK LAJOS, A berlini orosz kiállításhoz. = Ma, 1922/2-3. sz.
KASSAK LAJOS, Forradalmi költő vagy a forradalom költője. = Szocializmus, 1930/8. 246-251
KASSAK LAJOS, Az izmusok története. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1972.
KASSAK LAJOS, Pán Imre, Izmusok: a modern művészeti irányzatok története. Budapest, Napvilág, 2003, 53-63.
KASSAK LAJOS – PAN IMRE : A modern művészeti irányzatok története. A futurizmus. = Nagyvilág, 1957/1., 133-139.
KÖRNER ÉVA: Az orosz avantgarde művészet a szovjet gyűjteményekben és kiállításokon. In: K. E.: Avantgárd – izmusokkal és izmusok nélkül. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2005, 243-254.
KÖRNER ÉVA: Egy orosz Berlinben, avagy Malevics és a Bauhaus találkozása. In: K. E.: Avantgárd – izmusokkal és izmusok nélkül. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2005, 263-278.
KÖRNER ÉVA: Tatlin. Pályaképvázlat. In: K. E.: Avantgárd – izmusokkal és izmusok nélkül. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2005, 278-292.
MACZA JANOS: Majakovszkij: Miszterija-Buff. = Napkelet (Kolozsvár), 1921. II. kötet, 1075-1078.
MACZA JANOS: Esztétika és forradalom. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1970.
MACZA JANOS: Legendák és tények. Tanulmányok a XX. század művészettörténetéhez. (Összeáll., jegyz., utószó) Szabó Júlia. Budapest, Corvina, 1972.
Művészet és forradalom. Orosz-szovjet művészet 1910-1932. A Műcsarnok kiállításának katalógusa. (Szerk.) Bakos Katalin, Havas Valéria. Budapest, 1988.
RADÓ GYÖRGY: Majakovszkij. Budapest, MTA Irodalomtudományi Intézet, Irodalomtörténeti Füzetek, 1960.
RUZSA GYÖRGY – MIHAIL LARIONOV: A művészet kiskönyvtára. Budapest, Corvina, 1977.
SARGINA LUDMILLA: A tömegek kultúrája a Proletkult és futurizmus elméletében és gyakorlatában. = Helikon, 1969/2., 223-233.
SELYMES FERENC: Majakovszkij és a futurizmus. In: A Pécsi Pedagógiai Főiskola évkönyve. 1957, 173-188.
SZABÓ JÚLIA: Kazimir Malevics. A művészet kiskönyvtára. Budapest, Corvina, 1977.
SZABÓ JÚLIA: Vaszilij Kandinszkij. A művészet kiskönyvtára. Budapest, Corvina, 1970.
SZILÁGYI ÁKOS: Líra és forradalom. In: SZ. Á.: Hamu és mamu. Az orosz irodalmi avantgard 1917 előtt és után. Budapest, Holnap, 1989, 30-62.
SZILÁGYI ÁKOS: Majakovszkij – a kánondöntő. = Új Forrás, 1980/2., 18-23.
SZILÁGYI ÁKOS: A lázadás esztétikája. Vázlat az orosz futurizmusról. In: SZ. Á.: Hamu és mamu. Az orosz irodalmi avantgard 1917 előtt és után. Budapest, Holnap, 1989, 11-29.
SZILÁGYI ÁKOS: Az elvelimiresedés kezdete (Hlebnyikovról). In: SZ. Á.: Hamu és mamu. Az orosz irodalmi avantgard 1917 előtt és után. Budapest, Holnap, 1989, 170-193.
SZILÁGYI ÁKOS: Avantgarde és közérthetőség a húszas években. Közérthetetlenség-történeti adalékok. In: SZ. Á.: Hamu és mamu. Az orosz irodalmi avantgard 1917 előtt és után. Budapest, Holnap, 1989, 194-205.
UITZ BÉLA: Jegyzetek a MA orosz estélyéhez. (Falk, Altmann, Sevcsenko, Goncsarova, Malevics, Rodcsenko, Tatlin, Matvejev, Koroljov kiállított munkáiról) = Ma, 1921/4., 52.
VADAS JÓZSEF: El Liszickij. A művészet kiskönyvtára. Budapest, Corvina, 1977.

Külföldi szerzők művei magyarul

C. M. BOWRA: Majakovszkij futurizmusa. In: C. M. B.: Alkotó kísérlet. Budapest, Európa, 1970, 129-174.
BORISZ EICHENBAUM: Majakovszkij. = B. E.: Az irodalmi elemzés. Budapest, Gondolat, 1974, 298–304.
MIHAIL EPSTEJN: Az avantgárd és a vallás. In: M. E.: A posztmodern és Oroszország. Budapest, Európa, 2001, 173-236
ALEKSANDAR FLAKER: Az orosz avantgarde kérdéséhez. In: „Az újnak tenni hitet”. Budapest, 1977., 381-411.
NYIKOLAJ HARDZSIJEV: Majakovszkij és Hlebnyikov. = Helikon, 1987/4., 370-399.
VJACSESZLAV VSZEVOLODOVICS IVANOV: Hlebnyikov költői nyelvének és életművének tipológiája. = Helikon, 1987/4., 334-351.
JURIJ GERCSUK: Majakovszkij festők körében. = Szovjet Irodalom, 1983/6., 182-186.
I. G. [Igor Grabar]: Futurizmus és film. = Metropolis, 1997/4. http://emc.elte.hu/~metropolis/9704/gra.html
VIKTOR GRIGORJEV: Egy képzeletbeli filológia dialektikájához. = Helikon, 1987/4., 352-363.
ROMAN JAKOBSON: Futurizmus. In: R. J.: A költészet grammatikája. Budapest, Gondolat, 1982., 206-215.
GERMAN KARGINOV: Rodcsenko. Budapest, Corvina, 1975, 12-14.
JEVGENYIJ KOVTUN: Hlebnyikov és a képzőművészet. = Helikon, 1987/4., 400-418.
JEVGENYIJ KOVTUN: Orosz avantgárd. Budapest, Ventus Libro, 2010.
MARIO DE MICHELI: Az avantgardizmus. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó, 1978.
STANLEY MITCHELL: Marinetti és Majakovszkij: futurizmus, fasizmus, kommunizmus. = Metropolis, 1997/4. http://emc.elte.hu/~metropolis/9704/mit1.html
LARISZA OGINSZKJA: Majakovszkij a művészetről. In: VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ: Oroszország, a művészet és mi. Budapest, Corvina, 1979., 7-46.
PETER SIMHANDL: Az orosz futurizmus drámája és színháza. = P. S.: Színháztörténet. Budapest, Helikon, 1998. 405-409.
LJUBOV SVECOVA: A Lef (A művészetek Baloldali Frontja). = Helikon, 1969/2., 50-57.
Tatlin. (Szerk.) Larisza Zsadova. (S. a. r.) Körner Éva. Budapest, Corvina, 1984.
BORISZ USZPENSZKIJ: Hlebnyikov poétikájáról: a kompozíció problémái. = Helikon, 1987/4., 364-369.
SONIA VILLEGAS: Az olasz futurizmus hatása a szovjet filmre. Majakovszkijtól a FEKSZ-ig. = Metropolis, 1997/ 4. http://emc.elte.hu/~metropolis/9704/vil1.html,http://emc.elte.hu/~metropolis/9704/vil2.html
VIKTOR ZSIRMUNSZKIJ: A szimbolizmus túlhaladói . In: V. ZS: Irodalom, poétika. Budapest, Gondolat, 1981, 182–219.















Gino Severini: 'Dynamic Hieroglyphic of the Bal Tabarin', 1912
Futurizmus bibliográfia – tudósítások, cikkek, tanulmányok a futurizmusról a 20-as, 30-as évek magyar sajtójából (Dobó Gábor)


Marinetti 1931-es MTA-n tartott előadásáról tudósító cikkek

[név nélkül]: Marinetti, az olasz futuristák vezére ma érkezik Budapestre. = Magyarország, 1931. máj. 28., 10.
[név nélkül]: Marinetti Budapesten. = Az Est, 1931. jún. 16, 16.
[név nélkül]: Marinetti, az olasz futuristák vezére ma érkezik Budapestre. = Magyarország, 1931. máj. 28., 10.
[név nélkül]: Marineti az olasz akadémikus a nemzeti futurizmusról = Budapesti Hírlap, 1931. jún. 16., 10.
[név nélkül]: Futurista az Akadémián, = Újság, 1931. jún. 16., 5.
[név nélkül]: „A futurizmus előrevetített nacionalizmus”: Marinetti előadása a Korvin Mátyás Egyesületben, = Nemzeti Újság, 1931. jún. 16., 7.
[BÁLINT GYÖRGY]: A Pesti Napló tudósítójától, Marinetti az új futurizmussal Budapestre jön (őszinte beszélgetés a kegyelmes forradalmárral). = Pesti Napló, 1931 márc. 22., 39.
BÁLINT GYÖRGY: Futurizmus a Tudományos Akadémián. = Pesti Napló, 1931. jún. 16., 7.
B.Gy. [BÁLINT GYÖRGY]: Gyorsinterjú Marinettivel Budapesten. = Magyarország, 1931. jún. 16., 6.
GÁSPÁR MIKLÓS: A futurizmus vezére Budapesten. = Pesti Hírlap, 1931. jún. 16., 8.
KASSÁK LAJOS: Marinetti az Akadémián. = Nyugat, 1931/13.
M: Futurizmus. = Budapesti Hírlap, 1931. jún. 17., 7.
p. gy.: A kutyaugatás és a háborús ütközet költői ritmusa Marinetti budapesti előadásában: A futurizmus atyja előadást tartott az akadémián forradalmi irányzatáról = Magyar Hírlap, 1931.jún. 16., 4. 
ZSOLT BÉLA: Marinetti az Akadémián. = A Toll, 1931/5, 166-168.

Marinetti a PEN-kongresszuson, Budapest, 1932 

[név nélkül]: Vihar és izgalom a Pen-kongresszus ülésén a világdíj körül: Ernst Toller a fasiszta-futurista Marinetti ellen, Galsworthy a Pen-kongresszuson). = Magyarország, 1932, máj. 18., 5-6.
[név nélkül]: Harcias vita a békéről a Pen-kongresszus mai ülésén. = Magyarország, 1932, máj. 19.
DENES ZSOFIA: Három szimbólum egy svábhegyi gardenpartyn. = A Toll, 1932/4, 132.

Marinetti 1933-as MTA-n tartott előadásáról tudósító cikkek 

[név nélkül]: Marinetti az olasz futurista vezér vasárnap előadást tartott fasizmusról. = Pesti Napló, 1933. ápr. 25., 13.
[BALINT György]: Marinetti az Akadémián. = Pesti Napló, 1933. ápr. 26., 7.


A 20-as, 30-as években Marinettiről és a futurizmusról megjelent egyéb cikkek 

[név nélkül]: Marinetti, a futurizmus megalapítója. = Pesti Napló, 1928. márc. 18, 35.
[név nélkül]: A futurizmus vezérének vége. = Magyarország, 1928. jún. 20, 8.
[név nélkül]: Rossi, Corrado: Táncverseny aeroplánok számára, futurista zenével. (Marinetti előadja Tacitus-fordításának okait és ismerteti legújabb „sport-szimultán” ötleteit. = Magyarország, 1928, júl. 8, 11. 
BARCS IMRE: Marinetti nyilatkozik a mai Németországról, = Pesti Napló, 1933. júl. 16, 35.
KARINTHY FRIGYES: Forradalmi szakácskönyvem. = Színházi Élet, 1934/1. 
MÁRIA BÉLA: Marinetti. = Korunk, 1931 jún.
BÁLINT GYÖRGY: Az izmusok születése és halála. = A Toll, 1932/4, 140-162.














The history of Futurism begins on 20 February 1909 in Paris with the publication of the first Futurist manifesto in the large-circulation daily, Le figaro. Its author, the wealthy Italian poet, Filippo Tommaso Marinetti, writing from his luxurious villa rosa in Milan, had selected the Parisian public as the target of his manifesto of ‘incendiary violence’. Such attacks on the establishment values of the painting and literary academies were not infrequent in a city enjoying its reputation as the ‘cultural capital of the world’.
Futurista összefoglalások, gyűjtemények az interneten (Sőrés Zsolt)

Artpool. Futurizmus 
összefoglaló lapok és tanulmányok. http://www.artpool.hu/Research/fogalom/futurismus.html
Az olasz futurizmus bibliográfiája. http://www.colophon.com/gallery/futurism/biblio.html
Futurista dokumentumok. http://www.unknown.nu/futurism
Futurizmus-bibliográfia az Encyclopedia.
com-on. http://www.encyclopedia.com/searchresults.aspx
q=futurism&src=ART&docclass=PAID&refinesearch=false
Futurizmus a Wikipédián. http://en.wikipedia.org/wiki/Futurism
Olasz futurizmus – események, kiállítások, linkek. http://www.italianfuturism.org/

Összeállította: Szkárosi Endre



Filippo Tommaso Marinetti: 'Action', 1915-1916
HELIKON IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE – A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK FOLYÓIRATA
HELIKON REVUE DE LITTÉRATURE GÉNÉRALE ET COMPARÉE DE L’INSTITUT D’ÉTUDES LITTÉRAIRES DE L’ACADÉMIE HONGROISE DES SCIENCES

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG / COMITÉ DE RÉDACTION

VARGA László – főszerkesztő / directeur de la revue
T. ERDÉLYI Ilona
FÖLDES Györgyi
GRÁNICZ István
HITES Sándor
KARAFIÁTH Judit – könyvrovat / livres
† KÖPECZI Béla
ODORICS Ferenc
SZENTPÉTERI Márton
SZILI József
SŐRÉS Zsolt – technikai szerkesztő / révision des textes

SZERKESZTŐSÉG / SECRÉTARIAT DE LA RÉDACTION
1118 Budapest, Ménesi út 11 – 13. Tel.: (+36-1) 279-2762, Fax: (+36-1) 3853-876
E-mail: helikon@iti.mta.hu
http://www.iti.mta.hu/helikon.html
2010/3. – LVI. évfolyam
Megjelenik negyedévenként
2010/3. – LVI. année
Revue trimestrielle

Terjeszti a Magyar Posta
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága (1008 Budapest Orczy tér 1.) Előfizethető valamennyi postán, a kézbesítőknél; e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu; faxon 303-3440. További információ: 06-80-444-444. Példányonként megvásárolható a Kis Magiszter Könyvesboltban (1053 Budapest, Magyar u. 40., tel.: 327-7796), az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.), az Osiris Kiadó könyvesboltjában (1053 Budapest, Veres Pálné u. 4–6., tel./fax: 201-0384), a Pont Könyvesboltban (1051 Budapest, Nádor u. 8., tel.: 266-8722), a Sziget Könyvesboltban (4010 Debrecen, KLTE, tel.: 52/316-666), a Sík Sándor Könyvesboltban (6720 Szeged, Oskola u. 27., tel./fax: 62/312-519), végül az Argumentum Kiadónál (1085 Budapest, Mária u. 46., tel.: 485-1040, fax: 485-1041), ahol a folyóirat korábbi számai is beszerezhetők. Külföldön terjeszti a Batthyány Kultur-Press Kft. (H-1014 Budapest, Szentháromság tér 6., tel./fax: 201-8891).
Előfizetési díj 2010-re: 2200 Ft
Egy szám ára: 550 Ft

A kiadásért felel az Argumentum Kiadó igazgatója
e-mail: arg-lj@vnet.hu
http://www.argumentum.net/
Tördelte: Markó Sándorné
Budapest, 2010
A fedél és a tipográfia Benkő Anna munkája
Nyomta az Argumentum Kiadó Nyomdaüzeme
ISSN 0017 – 999X




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

READERS