2008. december 17., szerda

LÁTHATATLAN FILMEK KLUBJA: Andrej Iszkanov: Visions of Suffering (A szenvedés víziói), színes orosz film, 2005 - LUMÚ, 2008. XII. 19.

Kérem, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam a Láthatatlan Filmek
Klubja a Ludwig Múzeumban 2008. őszi-téli programjának következő vetítését.

A sorozat címe: „'A lehető világok legjobbika': lex pessimi tézisfilmek
és mozgóképes víziók a Fülöp-szigetektől az Orosz Távol-Keletig".

Reméljük, 2008 őszén is nézőink között üdvözölhetjük!

ANDREJ ISZKANOV FILMJEI ELŐSZÖR MAGYARORSZÁGON!

Üdvözlettel,

Sőrés Zsolt
------------
LÁTHATATLAN FILMEK KLUBJA
a Ludwig Múzeumban 2008. ősz/tél

2008. december 19., péntek, 18h

1. ANDREJ ISZKANOV: „FORGIVE ME” ZENEI VIDEÓ AZ "EGY KÉS FILOZÓFIÁJÁ"-BÓL
Fekete-fehér orosz videoklip, 4 perc, 2008
--
Szöveg: Andrej Iszkanov. Zene: Alexander Sevcsenko
*
2. ANDREJ ISZKANOV: A SZENVEDÉS VÍZIÓI
Visions of Suffering. Színes orosz film, orosz nyelven, angol
felirattal, 126 perc, 2005
--
Szereplők: Andrej Iszkanov, Alexander Sevcsenko, Alexandra Batrumova,
Viktor Szilkin, Szvjatoszlav Iljaszov, Irina Nyikityina, Dimitrij
Szkripnik, Zoja Makarova, Igor Orlov, Jukari Fudzsimoto, Alexander
Kravcsenko, Anna Szubbotina, Igor Anyikin
--
Iszkanov HalluCinoGeNnN-ciklusának második filmje mélyrepülés az
egyetemessé tágított látomásos tudattalan sötét univerzumába. A film
hősei, a lelkész, akinek karakterét kozmikus sármmal alakítja Andrej
Iszkanov, a szemüveges férfi, egy urbánus everyman (Alexander Sevcsenko)
a szűnni nem akaró eső áztatta Habarovszkban politoxikus állapotban,
álom és ébrenlét határán lebegve, alternatív valósághorizontokon
átutazva, egy rettenetes-szimbolikus beavatási folyamat során – amelynek
jelentős része a Delirium Night Clubban zajlik – szembesülnek legbensőbb
félelmeikkel és elkerülhetetlen végzetükkel. Andrej Iszkanov – aki
totális esztétikai-kulturális függetlenségével újradefiniálja
napjainkban az underground művészeti autonómia fogalmát – egyedülálló és
lenyűgöző, besorolhatatlan
LSD-DMT-pszilocibin-kannabisz-kokain-heroin-extasy-alkohol
szürreál-kiméra-noir-filmszörnyetege Alejandro Jodorowskyt, Fernando
Arrabalt, Dario Argentót, Kenneth Angert, David Lynchet idéző revelatív
audiovizuális orgia.

Filmelőzetes:
http://www.youtube.com/watch?v=PGUrsX6whqY#

Andrej Iszkanov vs. Cyanide Savior: Stop the World
http://www.youtube.com/watch?v=zSiCbf445KE

Andrej Iszkanov myspace oldala:
http://profile.myspace.com/index.cfm?fuseaction=user.viewprofile&friendID=202369734

Kritikák a filmről:
http://sfrevu.com/Review-id.php?id=4730

"Every image, every sound, every concept in VISIONS OF SUFFERING is
grating, on both the viewer’s senses and mind: a sandwich composed of a
slime-covered angler fish between two pieces of bread; a woman who
accepts payment to be beaten to death; Cronenbergian flesh pods that
ooze a viscous white sludge; a pasty-faced vampire humping the hell out
of a squishy cadaver.
As if these ideas alone weren’t enough to challenge and assault the
viewer’s senses, Iskanov uses every trick up his sleeve (and every
software plug-in he owns) to degrade, discolor, and otherwise obscure
the image. Consumer-cheeze CGI, background fractal patterns, digital
rain, numerous green-screen shots, an endless barrage of color filters,
texture filters, gradient filters, superimposed images, stop-motion
animation, accelerated footage, even footage that would appear to be
shot through prisms peppers the film.
Moreover, the main goal of Iskanov’s editing appears to be maximum
migraine potential—nearly every other scene is put together with an
erratic, seizure-inducing strobe effect, while Alexander Shevchenko’s
synthesized carnival-Goth soundtrack continuously ascends into
unbearable frequencies and collisions of noise.
This is not to say that VISIONS OF SUFFERING is unenjoyable, though.
Considering the film’s visual similarities to other “organic”
horror-shows like ERASERHEAD and TETSUO: THE IRON MAN, as well as cult
horror gems like PHANTASM, Iskanov is very capable of creating lasting
images of morbid, ambivalent beauty. It’s not an easy watch, but for
those up to the challenge of a two-hour-long experimental psychotropic
snuff film, VISIONS OF SUFFERING has its rewards. Iskanov has genuinely
created a unique, individualistic world that you can practically feel."
(Dan Greene, www.shockingimages.com)

"Visions of Suffering, is not a film that is easily digested and it is
one of the most original films that I have seen in a very long time.
Unearthed Films (USA) have done an amazing job putting together this
release making it this film a must have... (see) ...for fans of Andrey
Iskanov." (Michael Den Boer, 10kbullets.com)

--
FIGYELEM! A filmekben a nyugalom megzavarására alkalmas jelenetek
láthatóak! A filmek megtekintését 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

*
„A film nagyjából éppolyan reális élmény, mint egy hallucináció;
márpedig az igazán reális.” (Hajas Tibor: A praktikus képzelet, 1976)

A Láthatatlan Filmek Klubjában olyan filmeket vetítünk az érdeklődők
számára, amelyek Magyarországon kevéssé ismert vagy elfeledett
remekművek, mai és régebbi underground klasszikusok, avantgárd,
absztrakt filmek, bizarr „B-movie”-k, mágikus-misztikus és
pszichedelikus mozgóképes csodák, a filmnyelvet megújítani akaró
„metafilmek”, kultikus filmszörnyetegek, vagy éppen olyan művek, amelyek
önmagukon is túlmutatva testesítenek meg valamilyen víziót. Olyan
filmeket kívánunk bemutatni a közönségnek, amelyek többsége vagy
kimaradt a hazai filmforgalmazásból, vagy rekonstrukciójuk csupán a
legutóbbi időkben történt meg.

*

A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra.
A filmeket DVD-ről vetítjük.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

Belépő: 600 Ft/alkalom

Helyszín:
LuMú
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Művészetek Palotája
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Előadóterem, 1. emelet
Tel.: (06-1) 555-3444
Fax: (06-1) 555-3458
http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=program&programId=1352&menuId=96&mod=

2008. december 9., kedd

AZ AUTONÓMIA ÚJ ESÉLYEI (Helikon 2008/4) - kötetbemutató az MKE Intermédia Tanszékén, 2008. XII. 12. péntek, 18h

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a Helikon Irodalomtudományi Szemle 2008/4-es,

"Az autonómia új esélyei"

című kötetének bemutatójára

2008. december 12-én pénteken 18h-ra az MKE Intermédia Tanszékére.

A tematikus lapszámot a kötet szerkesztője, Sőrés Zsolt mutatja be.
Vendégek a Helikon-szám munkatársai közül: Nagy Imola, Ivacs Ágnes és Antal István Juszuf.

Helyszín:
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Intermédia Tanszék
H-1063 Budapest, Kmety György utca 27.
Tel.: (+36)(1) 373-0069
Fax: (+36)(1) 373-0070
http://www.intermedia.c3.hu

A 700 példányban 432 oldalon megjelent "Az autonómia új esélyei" című Helikon-kötet számonként 450 Ft-ért (!) a helyszínen megvásárolható. A
Helikon a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. Kiadja az Argumentum Kiadó.

Sőrés Zsolt (Budapest, 1969) - elektroakusztikus-, intuitív zenész, zörejművész, író, filmesztéta, szerkesztő. Az MTA Irodalomtudományi
Intézetének a munkatársa. Jelenleg aktív zenei projektjei: többek közt a Rhodri Davies-Sőrés Zsolt duó, a Global
Monarchy Quartet, egyéni performatív és installált hangmunkái (Ahad álnéven, "Ahad's Masters' Garden" címmel). Évek óta dolgozik
zeneszerzőként és előadóként különböző kortárs tánc-, alternatív színházi- és performanszcsoportokkal, képző- és videóművészekkel, ad hoc
formációkkal. A Láthatatlan Filmek Klubja szervezője a LUMÚ-ban, a Relatív (Át)hallások Nemzetközi Kortárs Zenei Találkozó (Artus Stúdió) művészeti vezetője. Legutóbbi könyvpublikációja: Hushegyi Gábor-Sőrés Zsolt: Transart Communication. Performance and Multimedia Art - Studio erté 1987-2007. (Szerk. Hushegyi Gábor-Juhász R. József-Németh Ilona.) Pozsony, Kalligram, 2008.

--
"Az autonómia és a kultúra alapvetően problematikus viszonyának elemzései az emberi civilizáció megjelenésének legelső fázisa óta ontológiai
kérdések megválaszolását igénylik. Kant ugyan rámutatott arra, hogy az emberek metafizikailag szabadok, de a
szabad tettek megválasztásának joga nem írja felül a cselekedetekért való felelősségvállalást. Az állam és az autonómia közötti konfliktus során az
egyén abban a pillanatban alul marad, amint elfogadja az alávetettséget. Eközben ontológiai - és nem erkölcsi - beágyazódása okán felelősségét el
kellene ismernie, autonómiáját megteremtenie minden korban és időpontban, amikor ez csak lehetséges. A civilizált ember az önmaga által teremtett
ontológiai paradoxon megoldatlansága miatt nem csupán kultúráját, művészi kreativitását veszítheti el, hanem saját identitását is.
A művészet ugyanakkor az autonómiateremtés egyik színtere. A Helikon mostani száma a művészi autonómia újraalkotásának egy radikálisan
provokatív kísérletét mutatja be.
Sőrés Zsolt az ontológiai anarchizmus egyik fő teoretikusának, Peter Lamborn Wilsonnak a poétikájáról és a hazai alternatív
kulturális-művészeti élettel kialakult kapcsolatáról írt tanulmányt. Peter Lamborn Wilson, a New York-i Autonomedia szerkesztője, Hakim Bey
néven írt műveiben az autonóm területek kialakításának alternatíváival, a technológiai-társadalmi változások természetével, a média és a művészet
kritikájával foglalkozik. A második, 'Nomadozófia' című témakörben Peter Lamborn Wilsonnak az iszlám történelem és kultúra emblematikus
sajátosságait tárgyaló valamint az álom nyelvéről szóló metalingvisztikai műveiből válogattunk. Az 'Utópia blues' részben René Balliger az
ellenállás zenéjének szónikus térfoglalásáról, Hakim Bey a zene utópikus poétikájának és spiritualitásának megteremtéséről, Antal István Juszuf
pedig a radikális művészet és az anarchia esztétikai és ontológiai kapcsolatáról értekezik. A negyedik, "Mai magyar autonómia-törekvések"
című témakörben Kotun Viktor a budapesti házfoglalók tevékenységét, a squat-ideológia esélyeit foglalja össze. Galambos Attila tanulmánya a
globalizáció által teremtett új nevelési helyzeteket veszi számba.
Szemle rovatunkban az ontológiai anarchizmus művelődéstörténeti hagyományából a klasszikus anarchista író, John Henry Mackay eredetileg
1891-ben megjelent 'Az anarchisták' című regényének utolsó fejezetét közöljük. Hubert Kennedy és Peter Lamborn Wilson esszéi Mackay
munkásságának szellemi hátterét vázolják." (Az autonómia új esélyei - a szerkesztőség bevezetője)

--
"Sokat beszélni és közben nem hallatszani - épen elég fárasztó. Viszont 'hallgatókra' találni - sokkal rosszabb lehet. A hallgatók azt hiszik,
hogy a hallgatás elegendő - mintha valódi vágyuk az volna, hogy másvalaki fülével halljanak, másvalaki szemével lássanak, másvalaki bőrével
érezzenek... A szöveg (vagy adás), ami megváltoztatja a valóságot - Rimbaud erről álmodott, majd undor közepette feladta. De elképzelése a varázslatról túlságosan finom volt. A nyers igazság azonban talán az, hogy a szövegek csak akkor tudják megváltoztatni a valóságot, ha 'látásra és cselekvésre' sarkallják az olvasókat, nem pedig pusztán 'látásra'. A Biblia valaha képes volt erre - de a Bibliából időközben bálvány lett. Szemein keresztül látni annyi lenne, mint (vudu mágiával) megigézni egy szobrot - vagy egy
holttestet.
A látás, és a látás irodalma túl egyszerű. A megvilágosodás egyszerű. 'Szúfinak lenni könnyű' - hallottam egyszer egy perzsa sejktől. 'Embernek
lenni, az a nehéz.' A politikai megvilágosodás még egyszerűbb, mint a spirituális megvilágosodás - a világot egyik sem változtatja meg, sőt, még
az ént sem. A szúfizmus és a szituácionizmus - avagy sámánizmus és anarchizmus - az elméletek, amikkel kacérkodtam, nem többek: elméletek,
víziók, látásmódok. Jelzésértékű, hogy a szúfizmus 'gyakorlata' szavak ismétlését jelenti (dhikr). Ez a cselekvés maga egy szöveg, és semmivel
sem több, mint egy szöveg. Az anarcho-szituácionizmus 'gyakorlata' pedig tulajdonképpen ugyanebből áll: egy szöveg, egy falra írt jelszó. Egy
pillanatnyi megvilágosodás. Persze nem teljesen értéktelen - de mi az, ami 'másmilyen' lesz tőle?
Talán jó lenne kiirtani a rádióból mindent, ami nem ad legalább egy esélyt e másmilyenség terjedésének. Ahogyan léteznek olyan könyvek, amelyek
világraszóló bűnöket szültek, mi olyan szövegeket szeretnénk sugározni, amelyek hatására a hallgatók magukhoz ragadják a boldogságot (vagy
legalábbis kísérletet tesznek rá), amit Isten megtagadott tőlünk. Exhortációt, ami eltéríti a valóságot. De még ennél is jobban szeretnénk
kiirtani az életünkből mindent, ami akadályozza vagy késlelteti, hogy elkezdjünk - nem fegyverekkel és rabszolgákkal kereskedni Abesszíniában -
sem rablót vagy pandúrt alakítani - sem megszökni ebből a világból, vagy uralkodni felette - hanem nyitottá tenni magunkat a 'másmilyenségre'.
Osztozom a legreakciósabb moralistákkal abban a feltételezésben, hogy a művészet ezen a módon képes befolyásolni a valóságot, és megvetem azokat a liberálisokat, akik szerint a művészetet azért kell engedélyezni, mert - végső soron - az csupán művészet. Ezért az írás illetve a rádió azon
műfajaihoz fordultam, melyeket a konzervatívok a legjobban gyűlölnek - a pornográfiához és az agitprophoz -, abban a reményben, hogy bajba tudom
keverni olvasóimat/hallgatóimat és magamat. De hatástalansággal vádolom magam, sőt, reménytelenséggel. Nem változott meg elég dolog. Talán semmi
sem változott.
A megvilágosodás az egyedüli amink van, és még azt is úgy kellett kirángatnunk a korrupt guruk és önveszélyes értelmiségiek kezéből. Ami a
művészetünket illeti - mit értünk el, azon kívül, hogy vérünket adtuk divatos ötletek és képek szellemvilágáért?
Az írás által elértünk a szakadék peremére, amelyen túl talán már nem is lehetséges írni. Bármilyen szövegnek, ami képes túlélni az ugrást ebbe a
mélységbe - várjon utána bármily sötétség vagy a sötét Abesszínia -, gyakorlatilag a semmiből kell keletkeznie, mint a csodálatos, kincseket
rejtő tibeti Dakini-tekercsek, vagy az ebihal-írással készült taoista lélekszövegek - és úgy kell izzania, mint egy máglyán égő boszorkány vagy
eretnek utolsó sikító üzenete (parafrazálva Artaud-t).
Érzem, ezek a szövegek itt reszketnek a fátyol mögött.
Mi lenne, ha kedvünk támadna visszautasítani a művészet puszta objektivitását és egyben az elmélet puszta szubjektivitását?
Megkockáztatni a mélységet? Mi lesz, ha senki sem követ minket? Meglehet, annál jobb - talán a Hiberboreusok közt lelünk egyenlő társakra. Mi van,
ha megőrültünk? Nos - ez lesz a kockázat. És ha csak unatkoztunk? Ah...
Egyszer már feltettük mindenünket egy lapra, a hihetetlen betörésére a hétköznapi életbe - néhányszor nyertünk, majd sokszor veszítettünk. A
szúfizmus valóban sokkal könnyebb volt. Tegyünk hát mindent zálogba, az utolsó szánalmas firkantásig? Duplázzuk meg a téteket? Csaljunk?
Mintha angyalok lennének a szomszéd szobában, vastag falak mögött - vitatkoznak? Basznak? Egy szót sem tudunk kivenni.
Át tudunk-e változni még ebben a késői pillanatban rejtett kincsek Megtalálóivá? És milyen módszerrel, tekintve, hogy pontosan a módszer az,
ami elárult minket? Téboly, feltámadás, áhitat, költészet? 'Tudni, hogyan', az az olcsó sarlatánok trükkje. De 'tudni, hogy mit', az
alighanem egyfajta isteni önismeret - meglehet, teremteni tudni 'ex nihilo'.
Végül azonban muszáj lesz elhagyni ezt a várost, amely mozdíthatatlanul lebeg a steril alkony peremén, mint Hameln, miután eltűnt belőle az összes
gyerek. Talán léteznek más városok, amelyek ugyanazt a teret és időt foglalják el, de 'másmilyenek'. És talán léteznek őserdők, ahol a puszta
megvilágosodást a jaguárok fekete fénye takarja el. Nincs elképzelésem - és rettegek."
(Hakim Bey: Immediatizmus - részlet)

--
A tartalomból:

HELIKON 2008/4 - Az autonómia új esélyei

TANULMÁNYOK

Sőrés Zsolt: Az autonómia új esélyei

"Hakim Bey - Autonóm területek"

- Káosz: Az Ontológiai Anarchizmus nyomtatványai (Fordította: Nagy Imola)
- Immediatizmus (Fordította: Deák Ágnes és Koronczay Dávid)
- Az Ideiglenes Autonóm Terület (Fordította: Nagy Imola)
- Permanens IAT-k (Fordította: Pajtók Ágnes)
- Nyári Otthon. A Periodikus Autonóm Terület (Fordította: Horváth Mária)
- A No Go Terület (Fordította: Garai Eszter)
- Millenium (Fordította: Ivacs Ágnes)
- A palimpszeszt (Fordította: Nagy Imola)

"Peter Lamborn Wilson - Nomadozófia"

- "A sejkek két státusza": Szabad meditáció szexualitásról és hatalomról a modern szúfizmusban (Fordította: Sándor László)
- Szent sodródás. Úton Doktor Maximusszal (Fordította: Sándor László)
- Az álom szertelen bőkezűsége (Fordította: Nagy Imola)

"Utópia blues"

Robin Balliger: Az ellenállás hangjai (Fordította: Albert Mária)
Hakim Bey: Utópia blues (Fordította: Sándor László)
Antal István Juszuf: Művészet és anarchizmus

"Mai magyar autonómia-törekvések"

Kotun Viktor: A Centrum csoport és Budapest
Kotun Viktor: Foglaltház makettek a képzőművészetben
Galambos Attila: A szabadságra és autonómiára nevelés fontosságának elemzése

SZEMLE

Hubert Kennedy: John Henry Mackay: Az anarchisták (Fordította: Koronczay Dávid)
Peter Lamborn Wilson: Visszatérés a tizenkilencedik századba (Fordította: Koronczay Dávid)
John Henry Mackay: Anarchia (Fordította: Koronczay Dávid)

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA

KÖNYVEK

IN MEMORIAM

A mellékleteken többek között perzsa kalligrammák, a Media Research Alapítvány fotói és illusztrációk Autonomedia kiadványokból (Jim Fleming,
Gen Ken Montgomery, Davey Williams stb. művei) láthatóak, valamint Dzsalál ad-Dín Muhammad Rúmí (1207-1273) versei olvashatók Sándor László
fordításában.

2008. december 2., kedd

LÁTHATATLAN FILMEK KLUBJA: Cukamoto Shinya és Andrej Iszkanov filmjei - LUMÚ, 2008. XII. 5. 18h

Kérem, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam a Láthatatlan Filmek
Klubja a Ludwig Múzeumban 2008. őszi-téli programjának következő vetítését.

A sorozat címe: „'A lehető világok legjobbika': lex pessimi tézisfilmek
és mozgóképes víziók a Fülöp-szigetektől az Orosz Távol-Keletig".

Reméljük, 2008 őszén is nézőink között üdvözölhetjük!

ANDREJ ISZKANOV FILMJEI ELŐSZÖR MAGYARORSZÁGON!

Üdvözlettel,

Sőrés Zsolt
------------
LÁTHATATLAN FILMEK KLUBJA
a Ludwig Múzeumban 2008. ősz/tél

2008. december 5., péntek, 18h

CUKAMOTO SHINJA: Az elektromos pálcaember kalandjai
Dencsu Kozo no boken. Színes japán film, japán nyelven, angol felirattal, 47 perc, 1987
Szereplők: Tomoroh Tagucsi, Shinja Cukamoto, Kei Fudzsivara, Nuriaki Szenba, Nobu Kanaoka, Micuru Szaga, Kendzsin Nasza
Hikari egy időgép segítségével a jövőbe utazik, ahol a Sinszegumi vámpírok egy fiatalasszony életerejével működtetett bomba segítségével a sötétség uralma alatt tartják a Földet. Hikari egyik idősebb tanára, Momo Szariba segítségével szembeszáll a szörnyekkel és beteljesíti önnön sorsát is: fényt hoz újra a Földre, hogy a „nagyszerű analóg világ” következő generációi már világosságban éljenek. Cukamoto Shinja csupán néhány évvel ezelőtt rekonstruált korai szuper 8-as filmje voltaképpen szoros tematikai egységet alkot a rendező későbbi kultusz-cyberpunk Tecuo-filmjeivel (A vasember / The Iron Man, 1989, Body Hammer / Testkalapács, 1992).

Jelenet a filmből:
http://www.youtube.com/watch?v=1GJhsFPhtd0

ANDREJ ISZKANOV: Szögek
Gvozgyi. Színes és fekete-fehér orosz film, orosz nyelven, angol felirattal, 62 perc, 2003
Szereplők: Alexander Sevcsenko, Irina Nyikityina, Szvjatoszlav Iljaszov, Andrej Iszkanov, Alexandra Batrumova, Viktor Szilkin, Igor Orlov
A Szögek döbbenetesen erőteljes beavatás egy elveszett lélek őrült világába. Az alig 32 éves, pályáját fotóművészként, divat- és bűnügyi fényképészként kezdő Andrej Iszkanov – aki több kritikusa és elemzője szerint a 21. század egyik első, originális világú, vizionárius művésze –, első játékfilmje súlyos utazás a negatív, paranoid szétesés homályzónájába. A megtörtént eset alapján forgatott film (a rendező HalluCinoGeNnN-ciklusának indító darabja) az orosz távol-keleti Habarovszk szürke, barátságtalan lakótelepein készült, ahol az egykor az orosz kormány lélektani kínzásainak alávetett gyilkos (Alexander Sevcsenko) kopott lakásában a mind zavaróbb belső hangok, a realitás elől való menekülés miatt eldönti, hogy szögeket ver a koponyájába. Minden egyes szöggel mélyebbre jut a valóság mögötti démoni világba, ahol végül a tiszta téboly és szörnyű következményei várnak rá és környezetére. A filmet – többek között – Cukamoto Shinja Tecuója inspirálta.

ANDREJ ISZKANOV: „Dead Before Born” zenei videó az Egy kés filozófiájából
Fekete-fehér orosz videoklip, 6 perc, 2008
Szöveg: Andrej Iszkanov, Manoush. Zene: Cyanide Savior/Chris Vazquez

ANDREJ ISZKANOV: A pokol futó pillantása
A Glimpse of Hell. Színes orosz film, angol nyelven, 13 perc, 2007
Az Egy kés filozófiájához kötődő filmetűd egy hajléktalan elhunytaknak kialakított halottasház pillanatképeiből Rjúnoszuke Akutagava és a Crimson Moon együttest alapító Scorpios Androctonus gondolataival.

Filmelőzetes:
http://www.youtube.com/watch?v=kIKSy7iLMg0

Andrej Iszkanov vs. Cyanide Savior: Stop the World
http://www.youtube.com/watch?v=zSiCbf445KE

Andrej Iszkanov weboldal:
http://profile.myspace.com/index.cfm?fuseaction=user.viewprofile&friendID=202369734

--
FIGYELEM! A filmekben a nyugalom megzavarására alkalmas jelenetek
láthatóak! A film megtekintését 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

*
„A film nagyjából éppolyan reális élmény, mint egy hallucináció;
márpedig az igazán reális.” (Hajas Tibor: A praktikus képzelet, 1976)

A Láthatatlan Filmek Klubjában olyan filmeket vetítünk az érdeklődők
számára, amelyek Magyarországon kevéssé ismert vagy elfeledett
remekművek, mai és régebbi underground klasszikusok, avantgárd,
absztrakt filmek, bizarr „B-movie”-k, mágikus-misztikus és
pszichedelikus mozgóképes csodák, a filmnyelvet megújítani akaró
„metafilmek”, kultikus filmszörnyetegek, vagy éppen olyan művek, amelyek
önmagukon is túlmutatva testesítenek meg valamilyen víziót. Olyan
filmeket kívánunk bemutatni a közönségnek, amelyek többsége vagy
kimaradt a hazai filmforgalmazásból, vagy rekonstrukciójuk csupán a
legutóbbi időkben történt meg.

*

A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra.
A filmeket DVD-ről vetítjük.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

Belépő: 600 Ft/alkalom

Helyszín:
LuMú
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Művészetek Palotája
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Előadóterem, 1. emelet
Tel.: (06-1) 555-3444
Fax: (06-1) 555-3458
http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=program&programId=1351&menuId=96&mod=

2008. december 1., hétfő

NAGY ZOLTÁN ÉS GÁL ESZTER MUNKÁI közös estéken az Artus Stúdióban, 2008. December 3-7.

Kedves Barátunk!

Engedje meg, hogy felhívjuk figyelmét az Artus stúdió eheti programjaira.

December 3 / 4 / 5 / 6 / 7 -én

NAGY ZOLTÁN ÉS GÁL ESZTER MUNKÁI
közös estéken az Artus Stúdióban, 2008. December 3-7.

Bemutatók:
2008. December 3, 19:00 - PHOBOS TÁNCEGYÜTTES - NAGY ZOLTÁN: HEBRUS

2008. December 4, 19:00 - COMPANY ST – GÁL ESZTER EGYÜTTESE: ELLENSÚLYTALAN

Közös estek:
2008. December 5, 6, 7, 19:00 - HEBRUS és 20:30 – ELLENSÚLYTALAN

PHOBOS TÁNCEGYÜTTES – NAGY ZOLTÁN: HEBRUS

Bemutató: 2008. December 3, 19:00
Előadások: 2008. December 5, 6, 7, 19:00

Hebrus, annak a folyónak a neve, ahol Orfeuszt széttépték a bacchánsnők. A koreográfiának ez a kezdőpontja, látjuk az áldozatot és a bűn elkövetőit. A darab erre a cselekményre koncentrál, a nők viszonyára a férfi princípiumhoz. A nők Orfeusz megölésével valójában egyszerre vállnak bűnössé és áldozattá, valójában ők azok, akik megjárják a poklot és onnan visszatérnek. (NZ)

Koreográfia: Nagy Zoltán
Táncosok: Illés Zsuzsa, Sebestyén Tímea, Lipka Péter
Zene: Monteverdi, Lionel Marchetti

COMPANY ST – GÁL ESZTER EGYÜTTESE: ELLENSÚLYTALAN

Bemutató: 2008. December 4, 19:00
Előadások: 2008. December 5, 6, 7, 20:30

Sokat és mélyen foglalkozom kontakt improvizációval és lenyűgöznek a formában rejlő dimenziók. Egy-egy adott feladat vagy fizikális szituáció örvényeket indít el bennem. A táncosokat figyelve képek tolulnak felém, mikor a két test teljesen egymásra utalva mozdul belemerülve a fizikális párbeszédbe. Az életet szinte teljességben leképező táncok mondanivalóval szolgáltatnak és kísérletre hívnak. Ahhoz találtam társakat, hogy továbbvigyék mozgásgondolataimat és egy táncműben sűrítsük össze a valóság és képzelet egyensúlyvesztés játékát és szárnyaljunk a súlyátadás / átvétel fizikális valósága és a gondolatok, képek reális és irreális világában. (GE)

Koncepció, rendezés: Gál Eszter
Előadás: Bakó Tamás, Dányi Viktória, Gál Eszter, Györke Tímea, Nagy Zoltán, Rózsavölgyi Zsuzsa, Vass Imre
Mozgókép, fények: Tucker András
Zene, narráció: Sőrés Zsolt

READERS